Japán falu őrzi a legendát: Jézus állítólag ott élt és halt meg
Egy mindössze kétezer lakosú japán faluban, Singóban a helyi hagyomány szerint Jézus nem halt meg a kereszten, hanem Japánba menekült, családot alapított, rizst termesztett, és 106 éves korában hunyt el. A történelmi bizonyítékok hiánya ellenére a falu évtizedek óta gondozza a hozzá kapcsolódó sírhelyet, és minden évben fesztivált rendez a legenda köré.
A japán Aomori prefektúra erdős hegyei között fekvő település közelében egy „Tomb of Christ” feliratú tábla mutatja az utat a Krisztus sírjaként tisztelt helyhez. A helyi monda szerint Jézus nem Jeruzsálemben halt meg, helyette testvére, Isukiri áldozta fel magát, ő pedig Japánba menekült. A történet szerint Singóban telepedett le, megházasodott, gyermekei születtek, és békés életet élt 106 éves koráig. Állítólagos földi maradványai ma is a falu egyik dombján nyugszanak.
A legenda alapját az úgynevezett Takenoucsi-dokumentumok jelentik, amelyekről azt állítják, hogy több ezer éves iratok. Ezek csak az 1930-as években kerültek elő, amikor egy Takenoucsi Kijomaro nevű vallási vezető azt mondta, segítségükkel megtalálta Jézus sírját. Az eredeti dokumentumokat állítólag a második világháborúban megsemmisítették, másolataik azonban fennmaradtak, és a singói múzeumban megtekinthetők. A történészek nem tekintik hitelesnek ezeket az iratokat.
A legenda szerint Jézus első alkalommal a mai Tojama prefektúra területén élt, majd visszatért Júdeába, a keresztre feszítés elől menekülve pedig ismét Japán felé vette az irányt, végül Singóban telepedett le. A falu melletti dombon ma két földhalom áll, mindkettőt fehér kerítés veszi körül, és nagy fakereszt jelöli. Az egyik a hagyomány szerint Jézus sírja, a másikban a helyette kereszthalált vállaló testvérének egyik fülét és egy hajtincsét temették el.
A faluban 1964 óta minden év júniusában rendezik meg a Kirisuto Matsurit, vagyis a Krisztus Fesztivált. A ceremóniát sintó pap vezeti, aki imákat mond és szent faágakat ajánl fel a sírnál. Hagyományos japán zenészek és táncosok lépnek fel, a kimonóba öltözött asszonyok pedig a Nanyadoyara nevű helyi táncot járják a két sírhalom körül. A helyiek nem tekintik vallási összejövetelnek a rendezvényt, nem olvasnak Bibliát, és keresztény istentiszteletet sem tartanak.
A település 1996 óta múzeumot is működtet a legenda köré. A múzeumban arra kérik a látogatókat, hogy ne azon töprengjenek, igaz vagy hamis-e a történet, hanem egyszerűen legendaként tekintsenek rá. A falu számára Krisztus alakja elsősorban nem vallási szerepet tölt be, hanem egy generációkon át öröklődő helyi történetet jelent. Japán lakosságának csak mintegy 1-1,5 százaléka keresztény.
A kétezer fős település sok más vidéki régióhoz hasonlóan népességfogyással küzd, a turizmus pedig gyengén teljesít, így a Krisztus-legendára épülő attrakció hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre többen ismerjék meg Singó nevét.
