Milliomos rapperek és a szegénység vitája Olaszországban
Az októberi milánói zavargások után ismét fellángolt a vita a rap és az erőszak kapcsolatáról. A megmozdulások nyomán két népszerű előadó, Marracash és Fedez is egymásnak feszült. Egy több mint három évtizede a hiphopkultúrával foglalkozó szakember szerint a mai olasz rap már nem lázadó, sok szempontból inkább konformista, bár rengeteg harag és bizonyítási vágy van benne.
Olaszországban október 17–18-án több városban tüntettek a növekvő megélhetési költségek és a romló közszolgáltatások miatt. Milánóban a megmozdulások egy része erőszakba torkollott: fiatalok csaptak össze a rendőrökkel, kirakatokat törtek be és üzleteket fosztottak ki. A történtek után Marracash arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalmi elégedetlenség okait is meg kell vizsgálni. A milánói Barona munkásnegyedében felnőtt zenész egyik bejegyzésében azt írta, hogy szép szóval nem lehet változást elérni, majd később hangsúlyozta, hogy nem buzdított erőszakra.
Fedez, aki a rapből indulva a popzene és a televíziózás világában is ismertté vált, arra figyelmeztetett, hogy a gazdag rapperek maguk is hozzájárulnak a luxusra épülő életforma népszerűsítéséhez, amely ellen a tiltakozók fellépnek. Szerinte ellentmondásos, amikor egy előadó drága órákkal és fényűző életmóddal hirdeti sikerét, majd a társadalmi egyenlőtlenségek ellen tiltakozó fiatalokkal vállal közösséget.
A szakember szerint az olasz rap az 1990-es évek társadalomkritikus hiphopjából indult, áttörést a 2000-es évek közepén Fabri Fibra és a Club Dogo hozott, igazi fordulatot pedig 2016-ban Sfera Ebbasta és Ghali révén a szegényebb városrészekből érkező nemzedék jelentett. A műfaj népszerűségét a politikusok is igyekeznek kihasználni: Giorgia Meloni miniszterelnök is vendégként szerepelt Fedez és Mr. Marra podcastjában.
A szakember szerint a rap egyik legfontosabb értéke, hogy olyan társadalmi tapasztalatokat közvetít, amelyek ritkán jelennek meg a hagyományos médiában, a dalszövegeket azonban nem szabad dokumentumként kezelni. Úgy véli, nem a rap teszi erőszakossá a fiatalokat, a nevelés elsősorban az iskola, a család és a közszereplők feladata.
