Bódis Kriszta: A volt férj adósságot hagyott hátra, a közös kasszát igazságosan kell elosztani
A Tisza-kormány nemzeti társadalompolitikai stratégiáért és ágazati koordinációért felelős kormánybiztosa szerint a pártoknak eddig nem volt pártpolitikán átívelő, hosszú távú társadalompolitikai víziója, csak rövid szakaszok, amelyek során olykor ellenkező irányba fordították a kormányrudat. Bódis Kriszta arról beszélt, hogy a kormány nemcsak az oktatás, egészségügy, foglalkoztatás vagy lakhatás hosszú távú irányát szeretné meghatározni, hanem azt is el akarja indítani, hogy minderről közös társadalmi gondolkodás alakuljon ki.
A kormánybiztos szerint az előző kormányzatot egyáltalán nem érdekelte a társadalompolitika, az számukra hatalompolitikai eszköz volt, amellyel családpolitikával, az úgynevezett munkaalapú társadalommal és hasonló ideológiai lózungokkal lehetett manipulálni a társadalmat. Példaként említette, hogy hiába beszéltek arról, hogy a közmunkáról át lehet térni a munkaerőpiacra, ez nem valósult meg, sőt inkább a fordítottja történt, és a munkaerőpiacról terelődtek át tömegek a közmunkába.
Bódis Kriszta szerint az elmúlt kormányzat olyan szintű rombolást végzett, hogy azt nagyon hosszú távú, sziszifuszi munkával lehet csak korrigálni. A kormánybiztos úgy fogalmazott, rengeteg romot kell eltakarítaniuk és rengeteg krízist kell kezelniük.
A felzárkóztatási forrásoknál szigorú ellenőrzési rendszert vezetnek be, és Bódis Kriszta szerint jelentős összegeket fognak visszaszerezni ott, ahol visszaélést tapasztalnak. Előbb át kell világítani azokat a struktúrákat, amelyek pénznyelő automataként működnek és politikai hatalmat szolgáltak.
A kormánybiztos cáfolta az államigazgatás bénultságáról szóló híreket, szerinte két átállás zajlott: előbb átvették az előző kormánytól megörökölt struktúrákat, majd kialakították azokat, amelyekre szükség van. Kiemelte, hogy a minisztériumok nagyon gyorsan dolgoztak, részben semmiből teremtett szervezetekről lévén szó, és szakembereik hosszú ideig készültek a kormányzásra.
A kiszolgáltatottak média- és politikabeli megjelenítéséről szólva arról beszélt, hogy a kilencvenes években is ugyanezek a dilemmák voltak: hogyan lehet a láthatatlan társadalmi problémákat úgy bemutatni, hogy az érintett csoport emberi méltósága ne sérüljön. Az előző kormány időszakában ez a terület is lerombolódott, mert a sajtót sok helyre be sem engedték, vagy csak a propagandának megfelelő képet alkotók mehettek be. Ebből az eltorzult helyzetből kell most magukra találniuk, és szerinte sokkal türelmesebbnek kellene lenniük egymással.
A tervezett 2027-es költségvetésben kézzelfoghatóan megjelenik a kormány ember- és társadalomközpontúsága. Bódis Kriszta kiemelte a 2008 óta változatlan összegű családi pótlék tervezett emelését, amely szerinte sok embernek, különösen a mélyszegénységben élőknek nyújt túlélési lehetőséget. Arra a kérdésre, hogy ez nem rejt-e politikai kockázatot, úgy válaszolt, hogy a költségvetés összefüggéseiben, a társadalom egészét szem előtt tartva kezeli a kérdést, és megvizsgálták, hogyan érvényesülhet a méltányos közteherviselés és az arányos újraelosztás.
„Gondoljunk egy családi kasszára, mert a költségvetés a mi közös kasszánk. Ennek a családnak nagyon sok adóssága van, amit mondjuk a volt férj hagyott ott, aki már nem vállal felelősséget ezért a kasszáért. Ilyenkor a felelős családfő, anya vagy apa feladata, hogy ezt úgy ossza be, hogy az összes gyermeke, családtagja igazságosan részesüljön belőle, de ne növelje a hitelt és az adósságot” – fogalmazott.
Bódis Kriszta azt tapasztalja, hogy a társadalmi felelősségvállalás erősödött, mióta megszűnt az előző kormányokra jellemző manipuláció és a különböző csoportok iránti gyűlöletkeltés. A társadalom elkezdett gyógyulni abba az irányba, amelyben a közös teherviselés, a szolidaritás és az egymásra odafigyelés válik az új normává.
