Szigorodó összeférhetetlenségi szabályok a sportvezetőknél
Kedden tartja tisztújító közgyűlését a Ferencvárosi Torna Club, ahol előbb a tizenegy elnökségi tagjelölt közül kilencet választanak meg, majd közülük kerül ki a klub következő elnöke, elvileg négyéves ciklusra. Az elnökség tagja az lesz, aki a szavazatszám alapján az első kilenc helyen végez úgy, hogy a jelen lévő tagok több mint 50 százaléka igennel szavaz rá. Ezt követően a megválasztott elnökségi tagok közül kerül ki az elnök, amihez az elnökségen belül a szavazatok háromnegyede szükséges. A posztot 2011 óta Kubatov Gábor tölti, aki szintén ott van a tizenegy jelölt között, és ő gyűjtötte össze leghamarabb az induláshoz szükséges ötven ajánlást.
Új törvénytervezet a közgyűlés előtt
Három nappal az FTC közgyűlése előtt megjelent az Országgyűlés honlapján a sport-összeférhetetlenségi törvénymódosító csomag, amely a 2004. évi sporttörvényt egészíti ki. A tervezet a korábbiaknál is szigorúbb: konkrétan megnevezi azokat a tisztségeket, amelyek összeférhetetlenek a sportegyesületi vezetéssel, illetve a távozást követő négy évben is. Ilyen az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a megyei közgyűlési elnöki tisztség, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői és vezető állású munkavállalói pozíciója, valamint a kormányzati igazgatási tisztségviselők politikai szolgálati, biztosi vagy szakmai felsővezetői jogviszonya. A tervezet a pártelnököt nevesíti első számú vezetőként, így a pártigazgatói és alelnöki poszt önmagában nem lenne kizáró ok.
Az elnökségi tagság is kizárt
Korábban csak sejteni lehetett, hogy a tiltás az elnöki posztra vonatkozik, a 15/B paragrafus második bekezdéséből azonban kiderül, hogy az érintettek alelnökök és elnökségi tagok sem lehetnek. Ez a Ferencváros esetében azt jelenti, hogy Kubatov Gábor a kilencfős elnökségnek sem lehet a tagja, így keddi megválasztása esetén később az elnökségből is távoznia kellene. A tervezet szerint az érintettek emellett nem tölthetnek be vezető vagy elnökségi posztot profi sportcégekben, nem irányíthatnak sportiskolát, nem lehetnek kuratóriumi tagok utánpótlás-alapítványokban, és kizárják őket a szövetségek vagy egyesületek saját tulajdonú cégeinek felsővezetéséből is.
Négyéves eltiltás szabálytalan támogatásfelhasználás esetén
A tervezet a politikusokon túl is mutat: négy évre eltilthatnák a sportvezetéstől azokat a vezetőket is, akiknek a szervezete valótlan adatokkal igényelt állami támogatást, nem a szerződés szerinti célra költötte azt – ami miatt a szerződést felbontották –, vagy a szabálytalanul felhasznált összeget a határidő lejárta után harminc napon belül sem fizette vissza. A kizáráshoz nem kellene bizonyítani a sportvezető személyes felelősségét: pusztán az számítana, hogy a szabálytalanság idején betöltött-e vezető tisztséget a szervezetnél. Ez nem jelent automatikus polgári, munka- vagy büntetőjogi elmarasztalást, de egy esetleges újabb sportvezetői megbízatást négy évre ellehetetlenítene.
A jogalkotás menetrendje
Kálnoki-Kiss Attila sportállamtitkár a Facebook-oldalán azt írta, hogy újabb lépéssel kerültek közelebb a sport és a napi politika különválásához, valamint az átláthatóság biztosításához, hozzátéve: amennyiben a jogalkotási folyamatban nem történik változás, november végén sor kerülhet a törvény zárószavazására is. A törvény a kihirdetésből számítva a 45. napon lépne hatályba, így az érintetteknek lenne idejük felkészülni a változásra. A hatálybalépéstől számított harminc napon belül kell a sportvezetőknek nyilatkozniuk arról, hogy fennáll-e az összeférhetetlenség, és hatvan napon belül le kell mondaniuk az egyik tisztségükről – Kubatov esetében ez az FTC elnöki posztja vagy elnökségi tagsága lenne, ha kedden megválasztják. Mindezek alapján Kubatov Gábor akár márciusig is elnök maradhat.
Nincs visszaható hatály
A tervezet kikerüli azt a kiskaput, amelyre korábban Borbély Zoltán jogász hívta fel a figyelmet: ha Kubatovot előbb választják meg az FTC elnökének, mint a törvénymódosítás megtörténik, felvetődhetne a visszaható hatály, amelynek tilalma alkotmányos alapelv. A tervezet így nem visszamenőlegesen érinti az érintetteket, hanem a hatálybalépés utáni állapotot vizsgálja. Az azonban továbbra is lehetséges forgatókönyv, hogy a törvény hatálybalépése után a Ferencváros magasabb, akár nemzetközi jogi fórumokhoz fordul azért, hogy Kubatov Gábor kitölthesse újabb négyéves ciklusát.
