Különleges sportágak a Nomád Világjátékokon: így versenyeznek a kok-boruban
Idén augusztus 31. és szeptember 6. között rendezték meg a hatodik Nomád Világjátékokat Kirgizisztánban, a Biskektől mintegy 250 kilométerre fekvő Csolpon-Atában. A „nomád sportok olimpiájának” nevezett eseményen mintegy száz ország több mint háromezer sportolója vett részt.
A játékok különleges sportági felhozatalában helyet kapott a kirgiz eredetű Salburun, amely négy fő versenyszámból áll: a sólyommal való vadászatból, a tajgánnal folytatott vadászatból, a tajgánversenyből és a lovasíjászatból. Szintén szerepelt a programban a lóhátról való birkózás, valamint a Kok-Boru is.
A Kok-Boru, amelyet buzkashi, azaz „kecskerablás” néven is emlegetnek, leginkább az amerikai focihoz hasonlítható, azzal a különbséggel, hogy a versenyzők lóháton küzdenek egymás ellen, és labda helyett egy 33 kilogrammos, fej nélküli kecsketetemet kell eljuttatniuk az ellenfél célterületére, egy kútba.
A Világjátékokon emellett különféle szabályok szerinti birkózóversenyek, valamint logikai és szellemi játékok is helyet kaptak. Az eseményt 2014-ben hívták életre, és azóta kétévente rendezik meg, kivéve 2020-at, amikor a koronavírus-járvány miatt elmaradt. Az első három alkalommal Kirgizisztán adott otthont a játékoknak, később Törökországban és Kazahsztánban is megrendezték, idén pedig visszatért a szülőhazájába.
Magyarország a Nomád Világjátékok egyik legeredményesebb nemzete: az eddig szerzett 17 éremmel, köztük öt arannyal az összesített éremtáblázat nyolcadik helyét foglalja el. Az élen Kirgizisztán áll 237 éremmel, köztük 81 arannyal, a második helyen Kazahsztán következik 40 első helyezéssel. A játékokat 2021-ben az UNESCO a szellemi kulturális világörökség részévé nyilvánította.
Göntér Balázs 2024-ben, az ötödik Nomád Világjátékokon kapott lehetőséget arra, hogy egy kisebb csapattal képviselje hazánkat. Elmondása szerint felejthetetlen élmény volt sportolóként Magyarország színeiben egy 52 ezer fős stadion nézői előtt felvonulni, a színpadi előadások pedig látványos animációkkal, mozgó színpadtechnikával, valamint több száz lovas, gyalogos harcos és táncos felvonulásával tették emlékezetessé az ünnepséget.
Idén Göntér Balázs az „Ordo” nevű ősi stratégiai és ügyességi kirgiz etnosportban vett részt, amelyben két hétfős csapat játszik egymás ellen másfél órás időkeretben. A játék lényege, hogy egy 12 méteres kör széléről az úgynevezett „tompoy” dobócsonttal – marha vagy jak bokacsontjával – kell eltalálni és kiütni a körből a középen elhelyezkedő kisebb csontokat, amelyek katonákat jelképeznek. Ezt a sportot korábban háborúk és csaták szimulálására, valamint a kapcsolódó stratégiák kidolgozására használták. A 14 résztvevő csapat közül az előkelő ötödik helyet szerezték meg, a legjobb európaiként.
A versenyzők a Kyrchyn völgyének festői táján felépített etnofaluban versenyeztek, szabadidejükben magyar társaiknak szurkolhattak, valamint körbejárták az etnofalu programjait: a jurtaállító versenyt, a különböző tájegységek jurta-, népviselet- és ruhabemutatóit, a nagy bazárt, és megkóstolták a helyi ételeket.
Az 54 fős magyar küldöttségből lovasíjászatban Décsei Hanna aranyérmet, Vermes Balázs ezüstérmet szerzett. Koczka László a gyalogos tradicionális íjászat 40 méteres kecskelövésén bronzérmes lett.
Göntér Balázs szerint a Nomád Világjátékok ismét bebizonyította, mennyire fontos a hagyományőrző etnosportokkal és a keleti népek kultúráival, szokásaival foglalkozni, erősítve a közös kötelékeket. Úgy véli, az esemény méltatlanul kevés figyelmet kap mind a sport, mind a kultúra szemszögéből, ami megerősíti abban, hogy egyesületével még szélesebb körben szeretné elterjeszteni és megismertetni ezeket az etnosportokat, és a következő években remélhetőleg megfelelő nemzeti támogatással és háttérrel komoly versenyzőket tudnak kinevelni, valamint sikeresen szerepelni Magyarország színeiben a kapcsolódó világversenyeken. Azt is elárulta, hogy szponzoráció nélkül, teljesen önerőből, de végül sikeresen jutottak el Kirgizisztánba.
