Adózási változások miatt távozhatnak a külföldi klasszisok a magyar kézilabdából
A hivatásos sportolókat érintő kedvezményes adózási forma szűkítése komoly kihívás elé állíthatja a magyar kézilabda élcsapatait. A 2027. január 1-jétől életbe lépő módosítás elsősorban a magas fizetésű külföldi játékosokat érintheti, így kérdésessé válhat, mennyire tudják megtartani nemzetközi klasszisaikat a hazai klubok.
Jelentősen csökken a kedvezményes adózás lehetősége
Az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, vagyis az ekho kedvezményes adózási forma, amelyet a hivatásos sportolók is igénybe vehetnek. A jelenlegi szabályozás alapján számukra évi 500 millió forintos jövedelemhatárig választható ez az adózási mód. A 2027-től életbe lépő változás ezt a lehetőséget szűkíti: a sportolókra is az általános, évi hatvan millió forintos értékhatár vonatkozik majd. Nem az ekho teljes megszüntetéséről van szó, hanem a korábban biztosított jelentős kedvezmény korlátozásáról; az új limit feletti jövedelemrészre az általános adózási szabályokat kell alkalmazni.
Sok külföldi játékos szerepel az élcsapatoknál
A magyar kézilabda meghatározó csapatai az elmúlt években számos nemzetközi klasszist szerződtettek. A Győri Audi ETO KC keretében 16, a Veszprémében 15, a Szegedében tíz, a Ferencvároséban pedig kilenc külföldi játékos szerepel, emellett a szakmai stábokban is akadnak nemzetközi szakemberek. A szerződések titkossága miatt nem tudni, pontosan kit és mekkora összeggel érint a változás, az azonban bizonyos, hogy a kedvezményes adózás révén sok külföldi sztárt lehetett hazánkba csábítani.
Több ismert név jövője is szóba került
A lehetséges távozók kapcsán több ismert név is felmerült. A Veszprémnél az idén nyáron Barcelonából érkező dán világklasszis kapus, Emil Nielsen, valamint a katalán együttest korábban irányító vezetőedző, Xavi Pascual jövője is szóba került. Mellettük a francia és egyiptomi légiósok helyzete is kérdéses lehet, hiszen a magyar élklubok több ilyen nemzetiségű, magas fizetésű játékost foglalkoztatnak. A Ferencváros háza tájáról szintén érkeztek olyan információk, amelyek szerint az adózási környezet változása egyes külföldi játékosok jövőjére is hatással lehet. Az ETO és a Szeged esetében sem elhanyagolható a kérdés, hiszen mindkét együttes keretében számos nemzetközi klasszis szerepel. Hivatalosan megerősített távozási szándékokról egyelőre nem beszélhetünk.
Kétféle helyzettel szembesülhetnek a klubok
A csapatok számára a változás egyik legfontosabb következménye a játékosok jövedelmi feltételeinek átalakulása lehet. Amennyiben továbbra is biztosítani szeretnék játékosaik korábbi nettó jövedelmét, a megnövekedett adóterheket részben vagy egészben nekik kellhet átvállalniuk. Ha erre nem vállalkoznak, az érintett kézilabdázók nettó keresete csökkenhet, ami a nemzetközi játékospiacon is éreztetheti hatását. A külföldi klasszisok szerződéskötéskor nem kizárólag a szakmai lehetőségeket mérlegelik, hanem azt is, milyen pénzügyi feltételek mellett tudnak játszani az adott országban.
A Ferencváros szerint a legnagyobb csillagokat veszítheti el a női csapat
A változás a magyar kézilabda négy Bajnokok Ligájában szereplő klubját egyaránt érintheti: a Győrt, az FTC-t, a Szegedet – amely éppen most esett ki a BL-ből, és az Európa-ligában folytatja –, valamint a Veszprémet is megkeresték azzal kapcsolatban, hogyan érinti őket az új adózás, jelezte-e valamelyik külföldi játékos a távozási szándékát, befolyásolhatja-e a módosítás a következő idény kerettervezését és átigazolási stratégiáját, mekkora pénzügyi többletterhet jelenthet a szabályozás, és milyen hatással lehet a magyar kézilabda nemzetközi versenyképességére. A Ferencváros még október elején válaszolt, amikor az NB I-es futballcsapatok kapcsán készült hasonló anyag; a klub akkori válaszában többek között az állt, hogy a KEK-győztes, BL-döntős női kézilabdacsapatuk a sportág legnagyobb magyar és külföldi csillagjait veszítheti el.
Nemzetközi versenyhátrány alakulhat ki
A magyar élcsapatok az elmúlt években jelentős erőforrásokat fordítottak arra, hogy versenyképes kereteket alakítsanak ki, a BL-ben való kimagasló szerepléshez pedig elengedhetetlenek a nemzetközi szinten jegyzett játékosok. A kedvezményes adózási környezet korábban előnyt jelenthetett a magyar klubok számára a nemzetközi játékospiacon. Ennek az előnynek a csökkenése megnehezítheti a külföldi sztárok szerződtetését és megtartását, különösen akkor, ha más országok klubjai kedvezőbb nettó jövedelmet tudnak kínálni számukra – vagy ha a keret, a szakmai stáb, a felvázolt jövőkép és a honi bajnokság erőssége más irányba tereli a játékosokat.
