Óriásit bukhat Donald Trump, így mondanak véleményt a választók az elnökségéről
November 3-án félidős választást tartanak az Egyesült Államokban, ahol a teljes képviselőház, a szenátus egyharmada és 36 állam kormányzója cserélődhet ki. A felmérések szerint a demokraták jó eséllyel visszaszerzik a képviselőházat, a szenátusért viszont az utolsó napokig kiélezett csata zajlik – a végeredmény alapjaiban határozhatja meg, mennyi mozgástere marad Donald Trumpnak a következő két évben.
Képviselőház: a demokraták felé billen a mérleg
A republikánusok jelenleg szűk, 218–214-es többséggel rendelkeznek, a demokratáknak mindössze három helyet kell megszerezniük a többséghez. Az előrejelzések szerint 220 körzetben állnak jobban, 17 pedig teljesen nyitott a voksolás előtt. Az NPR, a PBS News és a Marist közös felmérésében a regisztrált szavazók körében 10, a valószínű szavazóknál 8 százalékpontos előnyben vannak. A Decision Desk HQ modellje 80 százalékos esélyt ad nekik a képviselőház megszerzésére, mintegy 238 mandátummal, a Kalshinál 90 százalékra veszik a demokrata többséget. Trump nyomására Texas a szokottnál öt évvel korábban rajzolta át választókerületeit, emiatt további kilenc állam fogadott el új körzethatárokat. A legszorosabb körzetek Ohióban, Texasban, Iowában, Maine-ben és Pennsylvaniában találhatók.
Szenátus: négy helyen múlik minden
A szenátust a republikánusok 53–47 arányban vezetik, utóbbi számba két, a demokratákkal szavazó független szenátor is beletartozik. Mivel szavazategyenlőség esetén J.D. Vance alelnök szava dönt, a demokratáknak négy helyet kell szerezniük. Az előrejelzések enyhe demokrata előnyt mutatnak: a Decision Desk HQ 60, a Kalshi 67 százalékot jósol nekik. Észak-Karolinában Roy Cooper, Maine-ben Troy Jackson, Ohióban Sherrod Brown, Texasban James Talarico, Alaszkában Mary Peltola vezet a közvélemény-kutatások szerint, Kansasban, Nebraskában és Iowában szoros a verseny. Georgiában, Michiganben és New Hampshire-ben a republikánusok törhetnek előre, Florida pedig a kormánypárt legerősebb bástyájának tűnik.
Kormányzók: történelmi fordulat jöhet
A kormányzói székek 26–24 arányban oszlanak meg a republikánusok és a demokraták között, ott 16 év után jöhet fordulat. Ohióban a demokrata Amy Acton vezet, Georgiában a volt atlantai polgármester áll holtversenyben a republikánus jelölttel szemben. Iowa és Arizona szintén a demokratáknak áll, Nevadában és Oregonban még megjósolhatatlan a végeredmény. Minnesotában Amy Klobuchar szenátor indul a kormányzói pozícióért és magabiztosan vezet, New Yorkban Kathy Hochul 14 százalékponttal előzi meg ellenfelét, Alabamában Tommy Tuberville szenátor pályázik a tisztségre.
Mit jelent mindez Donald Trumpnak?
A Reuters/Ipsos októberi felmérésében Trump támogatottsága 32 százalék körül állt, amely történelmi mélypont közelében van egy elnök esetében. Trump hónapok óta azt hangoztatja, hogy ha a republikánusok elveszítik a kongresszust, a demokraták vádemelést indítanak ellene, republikánus győzelem esetén viszont minden felnőtt amerikai állampolgár 5000 dolláros „osztalékot” kaphat. Amennyiben a demokraták megszerzik a képviselőházat, alkotmányossági eljárást indíthatnak az adminisztráció döntései és a Trump család üzleti ügyei miatt, a költségvetési jogkörön keresztül pedig fékezhetik az elnök programját. A vádemelést a képviselőház egyszerű többséggel elindíthatja, az elnök elmozdításához azonban a szenátus kétharmadára lenne szükség. Hakeem Jeffries, a demokraták képviselőházi vezetője nem zárta ki a lépést, de megjegyezte, hogy nem ez a fő céljuk. Ha a szenátus is demokrata kézbe kerül, Trump bírói és kormányzati jelöltjeinek kinevezése is akadozni kezdhet, és idő előtt „béna kacsává” válhat, miközben mindkét pártban megkezdődik a 2028-as felkészülés. Az első szavazóhelyiségek magyar idő szerint szerda hajnali egy órakor zárnak, a csatatérállamokban a levélszavazatok miatt akár napokig is eltarthat a számlálás.
