Nyolcéves jóslat kezd valóra válni, Magyarországnak lépnie kell
Eric Schmidt, a Google korábbi vezérigazgatója 2018 szeptemberében azt állította, hogy 2028-ra az internet két, amerikai és kínai rendszerre válthat szét. György László, közgazdász és egyetemi docens elemzése alapján ez a jóslat most, alig egy hónap leforgása alatt kezd testet ölteni. Az Egyesült Államok június végén, Kína pedig július közepén zárta össze saját mesterséges intelligencia (MI) táborát. Augusztusban pedig egy amerikai levéltervezet is kiszivárgott, amely nyílt választásra kényszerítené a nemzeteket az együttműködések vezetőivel. György László elemzése azt mutatja, hogy a korábbi figyelmeztetések mára valósággá váltak.
A technológiai blokkok kialakulása mögött álló fogalom, a „kiberbalkanizáció” már 1996-ban is felmerült Marshall Van Alstyne és Erik Brynjolfsson által, akik a virtuális közösségek diszperzióját vizsgálták. Most azonban a helyzet más, mivel az államok, vállalatok és ellátási láncok elrendeződnek ezen blokkok mentén, ami hatással van a jövőbeli politikai és gazdasági szövetségeinkre. György László bemutatja, hogy a globalizációs struktúra éppen az MI platformjai révén kezd felfesleni.
A világ két blokkjának kialakulása az MI mentén
György László hangsúlyozza, hogy a legfrissebb események magukért beszélnek: az amerikai külügyminisztérium június 26-án megerősítette a Pax Silica nevű együttműködést, amelyhez 24 ország csatlakozott, beleértve az Európai Uniót is. Ezt követően Kína, július 16-án, 28 másik országgal megalapította a World Artificial Intelligence Cooperation Organizationt (WAICO), vagyis a Mesterséges Intelligencia Világszervezetét, amelynek tagja lett Oroszország, Brazília, Dél-Afrika, Indonézia, Pakisztán és Szerbia is. Az elemzés szerint a két tábor között mindössze Kazahsztán biztosít átjárást.
A helyzet feszültsége az amerikai külügyminisztérium augusztusi levéltervezetében is megjelenik, amely nyílt választás elé állítaná az együttműködéshez csatlakozó országokat. Azok, akik a kínai rendszerhez csatlakoznak, kiszorulhatnak az Egyesült Államok vezette koalícióból, amely egy új spannert és feszültséget generál a globális geopolitikai viszonyokban.
A technológiai blokkosodás hatása a vállalatokra és egyénekre
György László megjegyzi, hogy a blokkok kialakulása nemcsak államközi, hanem már a magánszemélyek és vállalkozások szintjén is hatással van a versenyképességre. Példaként említi az Anthropic nevű vállalatot, amely június 12-én felfüggesztette a hozzáférést a legújabb MI-modellekhez. Ez a lépés a kereskedelmi minisztérium által bevezetett exportkorlátozások következménye volt. A helyzet szemlélteti, hogy a technológiai blokkosodás már közvetlen hatással bír a felhasználókra és a vállalkozásokra.
Különböző cikkek és elemzések foglalkoznak a MI modellek fejlődésével, amelyek ára és képességei közötti különbség is drámai hatással bír. Egy 2026. januári mérés során megállapították, hogy az amerikai GPT-5.2 és a kínai Kimi K2.5 azonos szinten teljesítettek, de árkülönbségük óriási. Az amerikai modell egymillió tokenre vetítve 4,81 dollárba került, míg a kínai modell csupán 1,20 dollárt. Ez a különbség világosan megmutatja, hogy a versenyelőny az árakban is megjelenik, sőt a jövőbeli munkaerőpiaci pozícióinkat is befolyásolhatja.
India példája a globális kihívások kezelésére
György László szakértői véleménye szerint India esete figyelemreméltó. Az ország csatlakozott az amerikai Pax Silicához, míg saját hazai MI-modelleket is fejleszt, így kombinálva a nemzeti kapacitások kialakítását a külső infrastruktúra használatával. Ez a stratégia sokkal fenntarthatóbb, mint ha teljesen önállósítani próbálna.
Négy feladat Magyarország számára
A közgazdász a legfontosabb teendőket a következő négy pontra összpontosítja:
- Fel kell mérni, hol függünk egyetlen külföldi felhő-, chip- vagy MI-szolgáltatótól.
- Közbeszerzéseknél követelni kell az adatok hordozhatóságát, a szolgáltatóváltás lehetőségét és a kritikus rendszerek tartalékmegoldását.
- Magyar nyelvi és ágazati adatbázisokra, hazai számítási kapacitásra és megbízható energiára van szükség.
- Kisvállalkozásoknak elérhető MI-képzések kidolgozása is szükséges.
György László végül arra figyelmeztet, hogy az állásunk akkor válik igazán sérülékennyé, ha a munkáltatók ugyanazt az eredményt olcsóbban és gyorsabban megszerzik, más rendszerekből. Ezért fontos a jövő felkészülése és a megfelelő képességek elsajátítása a digitális világ kihívásainak kezelésére.
