Lázár János kastélyok elajándékozása: Közpénzből oligarchák kezébe
Az építési és közlekedési miniszter, Lázár János, a hónap elején hozzájárult öt, közpénzből felújított kastély elajándékozásához. Az ajándékozás az úgynevezett kastélytörvény alapján történt, amelynek célja a kulturális örökség fenntartható fejlesztése. Az érintett kastélyok között találjuk a dégi Festetics-kastélyt, a füzérradványi Károlyi-kastélyt, a sopronhorpácsi Széchenyi-kastélyt és a tatai Esterházy-kastélyt, amelyek mind oligarchákhoz kerülnek.
Az államkincstár apadása
Az ajándékozás számos kérdést vet fel az állami vagyon kezelésével kapcsolatban. A közpénzből felújított ingatlanok elajándékozása arra utal, hogy a jelenlegi kormányzat nem tudja, vagy nem is akarja, megvédeni a közvagyont. A helyzet különösen kiábrándító, hiszen a vállalatok és önkormányzatok pályázhatnak ezekre az ingatlanokra, miközben az államnak nincsenek forrásai azok fenntartására. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magántőke átvegye az ingatlanok üzemeltetését, ám ez sokak szemében a közpénzek herdálásának újabb példája.
Magyar Péter reakciója
Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, élesen bírálta a döntést, kijelentve, hogy Lázár továbbra is a közvagyont herdálja. Az őszinte felháborodás hangján Magyar arra figyelmeztet, hogy elég volt a közvagyon szétrablásából, és felvetette a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának szükségességét. Célja a kastélyok és más ingatlanok elherdálásának semmissé nyilvánítása és a felelősök elszámoltathatósága.
A kastélyprogramok háttere
A kastélyok elajándékozása nem új keletű gyakorlat a kormányzat részéről. Az eddigi hajlandóság a közvagyon magánosítására utal, mely mögött hónapok óta zajló folyamat áll. Az előző évek során több kastély is közpénzből újult meg, a kifizetések titkosítása pedig teret adott a spekulációnak és az oligarchák gazdagodásának.
Oligarchák és a közvagyon
A jövő kilátásai aggasztóak: a kastélyprogramok főként oligarchákat szolgálnak ki, és a közvagyon megóvása helyett a hatalom privilegizált tagjaiból áll össze az új elit. A politikai és gazdasági hatalmak kölcsönhatásai egyre inkább a közjó ellen hatnak, s ez a tendencia csak fokozódik az ilyen jellegű döntésekkel.
A közvagyon sorsa tehát nem csupán politikai kérdés, hanem a társadalmi igazságosság és felelősség kérdése is. Míg a kormányzat a kastélyok elajándékozásával próbálkozik, a közvélemény figyelme éles kritikákkal fordul a helyzet irányába.
Az ilyen szemlélet és tevékenység nyilvánvalóan hosszú távú következményekkel járhat, amelyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Az emberek joggal várják el, hogy a közvagyon védelme a prioritások közé kerüljön, és hogy a hatalom felelősségteljesen kezelje ezt az értékes örökséget.
