Elfogy a császári család, mégsem kerülhet nő a trónra
Japán császári családjának helyzete egyre aggasztóbbá válik, hiszen a legfrissebb adatok szerint mindössze tizenhatan tartoznak a szűk családhoz, köztük csupán három férfi van, aki Naruhito császár utódja lehet. Az alkotmányos monarchiában felmerült a nőági örökösödés kérdése, azonban a japán parlament mégsem hajlandó foglalkozni a témával. A közelmúltban elfogadott törvényjavaslat célja, hogy az oldalági férfi rokonok visszakerüljenek a császári családba, ezzel bővítve a lehetséges örökösök körét, ugyanakkor kizárva ezzel a női örökösöket.
A törvényjavaslatot a parlament elfogadta, lehetővé téve, hogy a család „örökbe fogadhat” oldalágakból származó, nőtlen és gyermektelen tagokat. Jelenleg a társadalom körében széleskörű támogatottsága lenne egy női császárnak, miközben a kormány erre vonatkozó előterjesztései elutasító reakciókat váltanak ki.
Japánban a trón hosszú évszázadok óta férfiági öröklés alapján működik, ami a patriarchális társadalom normáit tükrözi. A kibővített férfi örökösök köre ugyanakkor nem oldja meg a császári család fennmaradásának egyre sürgetőbb problémáját, amely súlyosbítva van a fiúk és lányok születésének arányával is: az utóbbi évtizedekben több lány született, mint fiú.
Okava Makoto, a Chuo Egyetem oktatója, nem látja indokoltan, hogy miért ne lehetne nő a császár: hiszen Japán történetében korábban nyolc császárnő is uralkodott. A Meidzsi-korszak óta bevezetett jogszabály azonban hivatalosan is megtiltotta a női öröklést, ám az ország alkotmánya nem zárja ki a női trónörökösök lehetőségét.
Így a társadalom alapvető igénye a nőági örökösödés iránt sem hoz változást a politikai diskurzusban, hiszen a kormányzó Liberális Demokrata Párt, ezzel együtt a miniszterelnök is, ellenáll a női öröklés bevezetésének. Az eddigi javaslatok sem teszik lehetővé a női hercegnők trónra lépését.
A császári család ugyanis Japán egységének szimbólumának számít, és az uralkodók, akik Amateraszu napistennő leszármazottai, nem csupán a nép kultúrájában, de gazdasági és politikai értelemben is jelképként szolgálnak. A történelem során a császári udvar létszáma jelentősen csökkent, így a jelenlegi uralkodócsalád már csupán tizenhat tagot számlál, ami növeli a jövőbeli válság kockázatát.
Az új jogszabály még lehetővé teszi, hogy a női családtagok házasság révén maradjanak részesei a császári családnak, azonban az ő gyermekeik nem léphetnek a trónra. Akisino Hiszahito herceg, a legfiatalabb fiúörökös, jelenleg a legnagyobb reménység a jövő számára, de az eltelt évtizedek során emelkedett életkor és a csökkenő létszám miatt a zökkenőmentes öröklés biztosításához sürgős reformokra lenne szükség.
