Karácsony Gergely perrel fenyegeti a Tisza-kormányt a szolidaritási hozzájárulás miatt
Karácsony Gergely főpolgármester szerint Budapest pert indíthat a Tisza-kormány ellen, ha nem születik megállapodás a főváros finanszírozásáról. A szolidaritási hozzájárulás rendszerét alapjaiban törvénytelennek tartja, ezért azt hosszabb távon meg kell szüntetni, és a valós költségeket jobban tükröző feladatfinanszírozással kell felváltani.
A főpolgármester szerint a 2027-es költségvetés lesz az önkormányzatokkal való kormányzati partnerség főpróbája. Ha nem történik érdemi elmozdulás, „nagyon nagy csattanás” lehet az önkormányzatok és a kormány között – figyelmeztetett.
A Budapest finanszírozásáról szóló tárgyalások zajlanak, de megállapodás még nem született. Karácsony Gergely annyit közölt, hogy a miniszterelnök több miniszternek is politikai mandátumot adott az ügy rendezésére, a részleteket azonban nem ismertette, mert az veszélyeztethetné a folyamatot.
Arra a kérdésre, mi történik, ha október elejére nem sikerül megállapodni, kétszer is azt válaszolta: „Ez nem fordulhat elő.” Hozzátette, nincs vészforgatókönyv.
Idén a főváros még semmilyen közösségi közlekedési normatívát nem kapott a korábbi kormánnyal kialakult jogvita miatt, ami mintegy 50 milliárd forintos kiesést jelent. Az állami normatíva egyébként is kevés a tényleges működési költségekhez képest: Budapest esetében jó, ha a kiadások 40 százalékát fedezi.
Karácsony Gergely az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködésének Tanácsa múlt heti ülését nem tartotta csalódást keltőnek, mert eleve nem voltak magasak az elvárásai. Az önkormányzati államtitkárrá kinevezett Hoffman Istvánt elismert szakembernek nevezte. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy a kormány politikailag mennyire köteleződik el az önkormányzatok mellett, ennek főpróbája pedig a 2027-es költségvetés lesz.
A szolidaritási hozzájárulás azonnali eltörlését nem tartja reálisnak, mert az 400 milliárd forintos kiesést jelentene a központi költségvetésnek, de elvárhatónak nevezte az érdemi lépést a kivezetése felé. „Ha erre is hiába várunk, akkor nagyon nagy csattanás lesz az önkormányzatok és a kormány között” – mondta.
Az önkormányzatok az iparűzési adóbevétel 15 százalékában maximálnák a szolidaritási hozzájárulás mértékét, ezt azonban csak első lépésnek tartja. Kiemelte: a bíróság kimondta, hogy az önkormányzatokat egyenként be kell vonni a hozzájárulás összegének megállapításába egy közigazgatási eljárásban, ami több mint 800 érintett település mellett aligha kivitelezhető.
Arra a kérdésre, hogy a főváros a Tisza-kormány ellen is pert indít-e, azt válaszolta: ez akkor jöhet szóba, ha nem születik olyan megállapodás, amely a folyamatban lévő pereket is érinti.
Az önkormányzati reformról szólva elmondta, hogy az ÖNET ülésén azt ígérték, a polgármestereket bevonják az előkészítésbe, ehhez képest váratlanul derült ki, hogy a megyei önkormányzatokat megszüntetnék. „Én is elővettem a nagyítómat, hogy megkeressem, de még nem sikerült rábukkannom” – mondta a kormány által ígért partnerségről.
Szó volt arról is, hogy az önkormányzatokat az alkotmányozásba is bevonnák, ennek egyik fontos kérdése a szubszidiaritás elve, a másik az önkormányzati rendszer közjogi szerkezetének átalakítása, ezen belül a megyei közgyűlések szükségessége. Szerinte ehhez képest három munkanappal később már határozott kormányzati álláspont jelent meg a kérdésben.
A főpolgármester szerint az állam és a főváros kapcsolatában kulcsszerepe lehet az újraalakuló Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának, amelynek szeptemberi napirendjén a fővárosi oldal négy tagjának kiválasztása szerepel.
Ősszel 2030 végéig rendkívül intenzív fejlesztési időszak vár Budapestre – mondta, kitérve arra, hogy szeptember 1-jétől Bodor Ádám lett a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója, valamint szólt a hulladékgazdálkodási rendszer felülvizsgálatáról. A dugódíjat nem tartja reálisnak.
