Ligeti Miklós, Szabó Marcel vagy más? Elnökválasztás előtt az Alkotmánybíróság
Másfél évtized után ismét az Alkotmánybíróság tagjai döntenek arról, ki vezesse a testületet. A november 2-ára tervezett elnökválasztás előtt a testület működésére rálátók leggyakrabban az újonnan érkezett Ligeti Miklóst és a közel tíz éve alkotmánybíró Szabó Marcelt említik esélyesként. A leköszönő elnök, Polt Péter utódjára hároméves megbízatás, havi bruttó hatmillió forintot meghaladó illetmény és a testület tekintélyének megerősítése vár.
Az Alkotmánybíróság pályázatot írt ki az elnöki tisztségre, amelyre valamennyi alkotmánybíró pályázhat. A pályázatokat október 26-ig nyújthatják be a jelentkezők, az új elnökről pedig november 2-án dönt titkos szavazással a teljes ülés. A megválasztáshoz a tagok több mint felének szavazata szükséges. A pályázati kiírás szerint az elnökaspiránsnak be kell mutatnia, hogyan kívánja összehangolni az Alkotmánybíróság tevékenységét, és hogyan segíti elő az egységes, következetes joggyakorlatot. Ismertetnie kell, miként képviselné a testületet az Országgyűlés, más szervek és a nyilvánosság előtt, ki kell térnie a nemzetközi kapcsolatok alakítására és a Hivatal irányítására vonatkozó terveire is.
Az elnöki megbízatás három évre szól, a megválasztott alkotmánybíró újraválasztható. Az elnököt a Kúria elnökének járó juttatások és illetmény 120 százaléka, havi bruttó 6 021 372 forint illeti meg. Jogosult rezidencia, két személygépkocsi, valamint telefon-, internet- és kormányzati hírközlési szolgáltatások használatára, emellett térítésmentes egészségügyi ellátást vehet igénybe. Hivatalos külföldi kiküldetésekor kíséret, napidíj és költségtérítés, továbbá első osztályú vagy annak megfelelő utazás illeti meg, külföldi utazásaihoz és hivatalos küldöttségek fogadásához a repülőtéri kormányvárót is használhatja. Halála esetén házastársa, ennek hiányában élettársa, illetve özvegy hiányában örököse hathavi tiszteletdíjának megfelelő egyszeri juttatásra jogosult.
Az Alkotmánybíróság működésének első két évtizedében összesen nyolc alkalommal saját tagjai közül választott elnököt: Sólyom Lászlót 1990-ben, 1993-ban és 1996-ban, Németh Jánost 1998-ban és 2001-ben, Holló Andrást 2003-ban, Bihari Mihályt 2005-ben, Paczolay Pétert 2008-ban. 2011 után öt elnököt választott az Országgyűlés: Paczolay Pétert 2011-ben, Lenkovics Barnabást 2014-ben, Sulyok Tamást 2016-ban, Juhász Imrét 2024-ben, Polt Pétert 2025-ben. A kilenc eddigi elnökből csak hármat, Sólyom Lászlót, Németh Jánost és Paczolay Pétert választották újra.
Az Alaptörvény 17. módosítása másfél évtized után adta ismét a testület tagjainak kezébe a választás jogát. Polt Péter mandátuma szeptember 1-jén járt le, miután a módosítás kimondta, hogy az Alkotmánybíróság tagjának megbízatása a hetvenedik életévének betöltésével megszűnik. Ezt a korhatárt érte el Polton kívül Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán alkotmánybíró is. Az elnöki jogköröket jelenleg Czine Ágnes elnökhelyettes gyakorolja, akinek 12 éves mandátuma november közepén jár le.
A testület működésére rálátók szerint több alkotmánybíró is komoly eséllyel pályázhat az elnöki tisztségre. A fő kérdés az, hogy az új, a testületi munkában még kevésbé tapasztalt tagok valamelyike lesz-e az elnök, vagy a régiek közül kerül ki valaki. Legtöbben két nevet említenek: az újak közül Ligeti Miklós büntetőjogászét, a Transparency International Magyarország korábbi jogi igazgatójáét, akit szeptember 15-én választott meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, és aki a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnöki pályázata kapcsán szerzett országos hírnevet. A másik esélyes Szabó Marcel, nemzetközi és Európa-jogász, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó korábbi ombudsmanhelyettes, aki közel tíz éve alkotmánybíró, és akit nem a Fidesz, hanem az LMP jelöltjeként választottak meg 2016-ban. Idén áprilisban azzal került reflektorfénybe, hogy a testület teljes ülésén felkérte Polt Pétert az elnöki tisztségről történő lemondás megfontolására.
