Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Kúria falfirkákra vonatkozó jogegységi határozatát
Az Alkotmánybíróság a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva megsemmisítette a Kúria falfirkákra vonatkozó jogegységi határozatát – derül ki a testület hétfőn közzétett döntéséből. A bíróságokra kötelező kúriai állásfoglalás korábban kimondta, hogy a rongálás minősített esetének megállapításához elég, ha valaki ábrázolást helyez el egy vagyontárgy felületén, függetlenül annak tartalmától.
A döntés komoly presztízsveszteséget jelent a Kúriának, ráadásul az Alkotmánybíróság elnökválasztása miatt viszonylag kevés figyelem kísérte a határozatot.
Ötvenegy képviselő kezdeményezte a felülvizsgálatot
Több mint három éve, 2023 júniusában ötvenegy országgyűlési képviselő utólagos normakontrollt kért a Kúria jogegységi határozata ellen, amely a falfirkák büntetőjogi megítéléséről szólt. A jogegységi eljárást Polt Péter akkori legfőbb ügyész előzetes döntéshozatali indítványa alapján folytatták le, és az a következtetésre jutott, hogy a falfirka elhelyezése – tartalmától és üzenetétől függetlenül – büntetendő magatartás, mert sérti az idegen vagyontárgy külső megjelenésének háborítatlanságához fűződő érdeket.
A 2022 novemberében meghozott jogegységi határozatot két olyan bíró is aláírta, aki azóta alkotmánybírává vált: Patyi András, aki nem vett részt a mostani döntéshozatalban, valamint Orosz Árpád, aki csak november 16-án foglalja el a határozat előadó alkotmánybírójának, Czine Ágnesnek a helyét.
A képviselők – köztük Gyurcsány Ferenc, Arató Gergely, Z. Kárpát Dániel, Ungár Péter, Szabó Tímea, Tordai Bence és Kunhalmi Ágnes – álláspontja szerint a Kúria a jogegységi határozattal valójában a büntetőjogi felelősséget kiterjesztő normát alkotott, amely ellentétes az Alaptörvény IX. cikkével, mert a véleménynyilvánításhoz való jog gyakorlása során elhelyezett falfirkákat is egyedi mérlegelés nélkül a rongálás fogalma alá vonja.
Egyedi mérlegelés nélkül nem lehet büntetni
Az Alkotmánybíróság megalapozottnak találta az indítványt. A kúriai határozat a falfirka elhelyezésével elkövetett rongálás büntetőjogi megítélését egységesítette a bíróságok számára: eszerint a falfirka esetében közömbös a vagyontárgyra felvitt ábrázolás tartalma, mibenléte és célja, önmagában a felületre való elhelyezés ténye képezi a rongálás minősített esetét. A Kúria indoklása szerint a büntető anyagi jog alkalmazhatósága szempontjából egyedül az irányadó tényállás szerinti magatartásnak van jelentősége: idegen vagyontárgy megrongálásával kárt okozni szükségképpen mások jogát sértő, ezért társadalomra veszélyes tevékenység, és mint ilyen, a Büntető törvénykönyvben tilalmazott magatartás, a véleménynyilvánítás szabadságának törvényi korlátja.
Az Alkotmánybíróság ezzel szemben azt hangsúlyozta, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten védendő érték, a demokratikus társadalom alapvető garanciája. A testület szerint a jogegységi határozat eleve kizárja, hogy a büntetőügyekben eljáró bíróságok vizsgálják a falfirkák esetleges kommunikációs üzenetét, ezzel pedig azt is megakadályozza, hogy a bírók mérlegeljék, az adott esetben sérülhet-e a véleménynyilvánítás Alaptörvényben biztosított szabadsága.
Párhuzamos indokolások és különvélemények
A határozathoz Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Nemessányiné Chronowski Nóra Edit és Szomora Zsolt Tamás párhuzamos indokolást, míg Handó Tünde, Horváth Attila és Ligeti Miklós különvéleményt fűzött. Ligeti Miklós nem a határozat irányával nem értett egyet: ennél többet szeretett volna elérni, a jogegységi határozat visszamenőleges hatályú megsemmisítését, valamint az alkalmazásával meghozott, jogerősen lezárt büntetőeljárások felülvizsgálatát.
