Nem csitul a botrány a bulinegyed körül, a Kúriának kell lépnie
Erzsébetvárosban 2020 óta rendelet szabályozza, mely szórakozóhelyek tarthatnak nyitva hajnalig a bulinegyedben, a környéken élők szerint azonban a zaj azóta sem csökkent. Az alapvető jogok biztosa most nekik adott igazat: Juhász Imre vizsgálata szerint a csendrendelet több pontja jogszabályba ütközik, a jegyző rossz hatáskörben adta ki az éjszakai nyitvatartási engedélyeket, és az önkormányzat nem tette meg, amit a lakók védelméhez kellett volna. Az ombudsman a Kúriához fordult.
A jelentés szerint 31 engedéllyel működő szórakozóhelynek nincs zajkibocsátási határértéke. A bulinegyedben külön engedéllyel reggel hatig nyitva tarthatnak, legfeljebb kétszáz helyen, miközben a kerületben mintegy 800 vendéglátóhely működik, ebből 550 Belső-Erzsébetvárosban.
A lakók többsége nem egy-egy szórakozóhely zenéjét kifogásolta, hanem a hajnalig nyitva tartó helyekre érkező, estéről estére több ezres tömeg zaját. A panaszok nyomán Juhász Imre ombudsman és Bándi Gyula biztoshelyettes vizsgálatot indított; október 14-én kelt közös jelentésük szerint az önkormányzat intézkedései nem elégségesek.
A jelentés egyik legsúlyosabb megállapítása hatásköri: az éjszakai nyitvatartási engedélyezés államigazgatási, kereskedelmi hatósági ügy, az erzsébetvárosi rendelet ezzel szemben önkormányzati hatósági ügyként kezeli, és másodfokon a képviselő-testületet jelöli ki, holott a törvény szerint a másodfokú hatóság a Kormányhivatal. Emiatt a jegyző tévesen tájékoztatta az ügyfeleket a fellebbezés helyéről, a lakókat és társasházakat pedig nem értesítette az eljárásokról. A világörökségi védőzónában 123 szórakozóhely kapott éjszakai engedélyt, mindegyiket a rossz eljárásrendben.
A jegyző tájékoztatása szerint 2025-ben 187 szórakozóhely rendelkezett külön éjszakai nyitvatartási engedéllyel, közülük 31-nek nem volt a jogszabály által kötelezően előírt zajkibocsátási határértéke. Az ombudsman szerint a jegyző az engedélyezésnél egyáltalán nem mérlegelte a vendégforgalomból eredő zajt. A helyszíni ellenőrzések azt mutatták, hogy péntek és szombat éjjel egyes utcákban a sorban állók és az utcán hömpögő tömeg zaja erősebb volt, mint a helyekből kiszűrődő zene.
Az önkormányzat 2018-ban átfogó zajmérést végeztetett 150 mérőponton; a 45 decibeles éjszakai határérték mindössze két ponton teljesült, a többi 148-on 5–30 decibellel lépték túl. A legzajosabb pont a Dob utca 20. volt 72,5 decibellel. Az ombudsman a kétszázas engedélyplafont is kifogásolta, mert szerinte pusztán formai korlát, tartalmi szempont nélkül.
A jelentés részletesen foglalkozik a Habakuk Bárral: egy 2022 januári hatósági zajmérés szerint a bár zajkibocsátása 11–23 decibellel lépte túl a határértéket, a felette lévő lakásban a megengedett 25 helyett 48 decibelt mértek. A jegyző felfüggesztette ugyan a bár éjszakai engedélyét, de aztán 2022-re, 2023-ra, 2024 végéig, majd 2025-re és 2026-ra is megadta. Az ombudsman szerint a jegyző nem kötelezte az üzemeltetőt zajvédelmi intézkedési terv benyújtására, és a panaszok után nem ellenőrizte újra a határérték betartását.
Niedermüller Péter polgármester szerint nem áll az önkormányzat rendelkezésére olyan szakértői vizsgálat, amely alátámasztaná az éjszakai engedéllyel működő helyek veszélyes mértékű zaját, álláspontja szerint a rendelet alkalmas a konfliktusok kezelésére. Az ombudsman ezzel nem értett egyet: a jelentés szerint a „helyi sajátosság” nem a szórakozni vágyók vagy a vállalkozások érdekeinek figyelembevételét jelenti, hanem a helyi lakosság jogainak hatékony védelmét. Összegzése szerint az önkormányzat mulasztásai miatt alapjogi visszásság áll fenn, ami érinti a jogbiztonságot, a nemzet közös örökségének védelmét, az otthon nyugalmát, valamint a testi és lelki egészséghez és az egészséges környezethez való jogot.
Juhász Imre indítvánnyal fordult a Kúriához: kéri a rendelet hatásköri szabályának, a hangerőkorlátozóra vonatkozó előírásnak, valamint az engedély visszavonásáról és szüneteltetéséről szóló rendelkezéseknek a felülvizsgálatát. A Fővárosi Kormányhivatal vezetőjétől törvényességi felügyeleti eljárás indítását kéri a jegyző éjszakai engedélyezési eljárásai miatt, külön a világörökségi területen kiadott engedélyek miatt is, a jegyzőtől pedig a Habakuk Bár ügyében elmulasztott zajvédelmi intézkedések megtételét.
