Budaörs az Alkotmánybíróságon támadja a szolidaritási hozzájárulást
Budaörs önkormányzata tavaly áprilisban alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz a központi költségvetésről szóló törvény és az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulását megállapító miniszteri rendelet ellen. A harmincezer lakosú Pest megyei város vezetői szerint sérti az Alaptörvényt, hogy az állam az önkormányzat saját bevételeiből von el, és így a város a költségvetés nettó befizetőjévé vált. Az alkotmánybírák hétfői teljes ülésükön tárgyalják a budaörsiek alkotmányjogi panaszát.
A budaörsi önkormányzat tavaly 6,1 milliárd forintot, idén pedig már 400 millió forinttal többet fizet be szolidaritási hozzájárulásként az államkasszába. Wittinghoff Tamás polgármester törvénytelennek tartja, hogy „a szolidaritási hozzájárulás néven kivetett sarc meghaladja a kötelező feladatokra adott állami normatíva összegét, így az önkormányzat saját bevételeiből von el a kormány”. Mint megjegyezte: a város 24 milliárd forintos költségvetésének negyedét vonják el ezen a jogcímen. Számítások szerint ebből az összegből 4-5 új óvodát lehetne építeni, vagy 14 kilométernyi kétsávos úttestet, illetve felújíthatnának 40 átlagos budaörsi utcát.
Első Budapest, hatodik Budaörs
A 2017-ben bevezetett szolidaritási hozzájárulás mértékét a kormány az adott település adóerő-képessége és lakosságszáma alapján állapítja meg. A kormány tavaly decemberben döntött úgy, hogy 2026-ban az ország 870 – az előző évben még 854 – tehetősebb települése fizeti be a hozzájárulást a központi költségvetésbe, amiből a kevésbé tehetős önkormányzatokat kompenzálják.
Ez évben Budapest fizeti a legtöbbet, 97,7 milliárd forintot, míg a második helyen Győr áll 13,1 milliárd forinttal, Debrecen pedig 12 milliárddal a harmadik. A negyedik helyen Székesfehérvár (9,5 milliárd), az ötödiken Kecskemét (7,6 milliárd), a hatodikon pedig Budaörs (6,5 milliárd) áll. A Pest megyei település egy sor nagyvárost előz meg, mint Miskolc (6 milliárd), Szeged (5,6 milliárd), Nyíregyháza (5,3 milliárd) és Pécs (5 milliárd).
Nettó befizetője a költségvetésnek
Budaörs önkormányzata tavaly áprilisban alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben kérték a 2025-ös központi költségvetés 2. mellékletének a Támogatások megállapításának, felhasználásának és elszámolásának szabályairól szóló II. fejezet 1.5 pontjának „valamint az önkormányzati szolidaritási hozzájárulás megállapítására és nettó finanszírozás keretében történő levonására” szövegrésze, továbbá a szolidaritási hozzájárulás összegéről szóló 1/2025. (II. 11.) NGM rendelet 1. számú melléklet 481. pontja Alaptörvény-ellenességének megállapítását és visszamenőleges hatályú megsemmisítését.
A panaszosok szerint a támadott rendelkezések sértik az önkormányzati tulajdonosi jogokat és autonómiát, valamint ellentétesek a tisztességes eljáráshoz való joggal, mert a pénzügyminiszter korábbi mérlegelési joga megszűnt, és a rendelet, amely a kihirdetését követő napon lépett hatályba, minden önkormányzatra egyedi rendelkezést hozva egyszerűen deklarálja a hozzájárulás összegét.
A panaszos emlékeztetett arra, hogy Budaörs azon önkormányzatok közé tartozik, amelyekre már 2017. január 1-i hatállyal szolidaritási hozzájárulás fizetési kötelezettséget állapítottak meg, és azóta nettó befizetője a központi költségvetésnek. Ez azt jelenti, hogy a múlt évig a település több mint ötmilliárd forinttal többet fizetett be a központi költségvetésbe, mint amit támogatásként kapott.
Hivatkoztak arra az alkotmánybírósági határozatra is, amely kimondta, hogy a közhatalom erejével folytatott eljárásra alkalmazandóak a tisztességes eljárás követelményei. Állításuk szerint a szolidaritási hozzájárulás kivetésére és megfizetésére való eljárás teljes egészében garanciák nélkül, szabályozatlan marad, és még annyi garancia sincs, mint egy adókivetési és adóbehajtási eljárásban – olvasható a budaörsiek 45 oldalas indítványában, amelyet az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésén tárgyal.
