Trump területi igényt támaszt Írországra és Észak-Írországra

Trump területi igényt támaszt Írországra és Észak-Írországra

által Norbert S
0

Donald Trump szerint elkerülhetetlen Írország és Észak-Írország egyesülése

Donald Trump amerikai elnök szerint előbb-utóbb bekövetkezhet Írország és Észak-Írország egyesülése, és ő maga is örülne ennek a fejleménynek. Az elnök erről szombaton Dublinban beszélt, miután tárgyalt Micheál Martin ír miniszterelnökkel.

Trump a sajtótájékoztatón arra a kérdésre válaszolva, hogy támogatná-e az Ír Köztársaság és az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország újraegyesítését, úgy fogalmazott: nem akar semmilyen gondot okozni, de nagyon szeretné a két országrész egyesülését. Hozzátette, hogy a határ mindkét oldalán vannak barátai, „nagyszerű ír emberek”, és az újraegyesítés is „nagyszerű” fejlemény lenne.

„Hogyan is lehetne ez rossz? Ha megtörténik, az mindenkinek komoly dicsőség lenne, márpedig végül meg fog történni, és az fantasztikus lesz” – mondta az amerikai elnök. Ugyanakkor megjegyezte azt is, hogy „erről azért az Egyesült Királyságnak is lesz majd mondanivalója”.

Azonnal tiltakozott a DUP

Donald Trump nyilatkozatára azonnal érkezett a reakció Észak-Írországból. Gavin Robinson, a legnagyobb észak-írországi britpárti protestáns erő, a Demokratikus Unionista Párt (DUP) vezetője közleményében úgy fogalmazott, hogy Észak-Írország alkotmányos jövőjéről „nem londoni, washingtoni vagy dublini kommentárok” döntenek majd, hanem az észak-írországi nép.

Kijelentette, hogy Észak-Írország az Egyesült Királyság része, mivel ez a nép demokratikusan kifejezésre juttatott akarata. A DUP vezetője közölte: bízik abban, hogy Észak-Írország továbbra is az Egyesült Királyságot és az általa kínált biztonságot választja.

„Unionisták vagyunk, így nem áll érdekünkben országunk megsemmisítése azzal, hogy csatlakozunk az Ír Köztársasághoz” – fogalmazott szombati nyilatkozatában a legnagyobb észak-írországi britpárti erő vezetője.

Napirenden az egyesülés kérdése

Andy Burnham brit miniszterelnök néhány nappal ezelőtt, még az amerikai elnök dublini látogatása előtt kijelentette, hogy vannak olyan ügyek, amelyek jelenleg nem szerepelnek a brit politika napirendjén, és ezek közé tartozik az Ír Köztársaság és Észak-Írország újbóli egyesítéséről szóló referendum kiírása.

A belfasti parlament, a Stormont legnépesebb frakcióját azonban a 2022 májusában tartott választások eredményeként – az Ír-sziget 105 évvel ezelőtti megosztása óta először – az újraegyesítést pártoló, baloldali irányzatú, EU-párti Sinn Féin adja. Michelle O’Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője a belfasti kormány első katolikus miniszterelnöke.

A Sinn Féin már a 2022-es választás után jelezte, hogy napirendre kell venni az 1921-ben kettéosztott Ír-sziget egyesüléséről szóló népszavazás kiírását. Az észak-írországi rendezésről kötött 1998-as nagypénteki megállapodás ezt lehetővé teszi, amennyiben nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az Ír-sziget egyesítését pártolja, de erről az Ír Köztársaságban is népszavazást kell tartani.

Az 1998-as megállapodás a brit kormány északírügyi miniszterének egyszemélyi hatáskörébe utalja annak eldöntését, hogy mikor válik indokolttá a referendum kiírása.

Korábbi területi kérdések

Donald Trump korábban már több területi kérdésben is döntést hozott, több földrajzi név megváltoztatását is kezdeményezte. Januárban, második elnöki ciklusának első napján rendeletben kezdeményezte a Mexikói-öböl átnevezését Amerikai-öbölre, majd a múlt hónap végén az Ontario-tó nevét is „Amerika-tóként” vezették át.

Ezt követően Új-Mexikó átnevezését vetette fel, az állam nevét „Új-Amerikára” változtatta egy ábrán és egy, a közösségi oldalára feltöltött videóban.

Ezt is kedvelheted