További 45 milliárd eurót kaphat Ukrajna az EU-tól jövőre

További 45 milliárd eurót kaphat Ukrajna az EU-tól jövőre

által Norbert S
0

Újabb 45 milliárd eurós hitellel segítené Ukrajnát az Európai Bizottság

Az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy a tagállamok közös hitelfelvétellel további 45 milliárd euróval támogassák Ukrajnát a jövő évben – számolt be róla az Index. A testület szerdán mutatta be elképzelését arról, miként lehetne enyhíteni az ukrán államháztartás jövőre várható 70 milliárd eurós finanszírozási hiányát. A bizottság a hiány kétharmadának, azaz 45 milliárd eurónak a fedezésére tett javaslatot, amelyet a tagállamok közös hitelfelvétellel biztosítanának.

A javaslat szerint a jövő évi 45 milliárd eurós hitel feltételei szinte teljesen megegyeznek a már futó, az idei és jövő évre szóló, összesen 90 milliárd eurós hitelével. A kifizetéseket továbbra is reformokhoz kötik: Kijev csak akkor hívhatja le az összeget, ha teljesíti a hozzá párosított mérföldköveket, amelyek többnyire korrupcióellenes és átláthatósági intézkedéseket, az ukrán államháztartás saját bevételeinek növelését, valamint az uniós jogszabályok ukrán jogba való átültetését tartalmazzák. A 90 milliárd eurós hitelhez hasonlóan a további 45 milliárd eurót is csak abban az esetben kell majd visszafizetnie Ukrajnának, amennyiben Oroszország jóvátételt fizet.

A hitel két részből állna: 25 milliárd eurót katonai segítségnyújtásra lehet fordítani, míg 20 milliárd eurót az ukrán költségvetés általános támogatására biztosítanának. A korábbi sajtóhírekhez és Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős biztos nyilatkozatához képest ugyanakkor a hitel fedezetét nem az EU területén immobilizált orosz vagyon, hanem az unió jelenlegi költségvetése adná, így módosítani kell a 2027 végén lejáró, úgynevezett többéves pénzügyi keretet (MFF). A bizottság ezért javaslatában kezdeményezi az MFF módosítását, valamint azt is, hogy az Ukrajna-eszköz és a 90 milliárd eurós hitel oly módon módosuljon, hogy annak kötelezettségvállalásába más, EU-n kívüli országok is könnyebben csatlakozhassanak, illetve hogy a jövőben az immobilizált orosz vagyonból származó hozamokat a mostani hitelkonstrukció mellett a 90 milliárd eurós hitel visszafizetésére is felhasználhassa az unió.

A 90 milliárd eurós hitel kötelezettségvállalása alól Magyarország mellett Csehország és Szlovákia kapott mentességet, és a hitel kérdése már korábban is komoly vitát váltott ki a tagállamok között. Friedrich Merz német kancellár vezetésével több tagállam azt szeretné, hogy ezúttal ne legyenek olyan országok, amelyek mentesülnek a közös kötelezettségvállalás alól. A nettó befizetők a kétoldalú segítséget elfogadhatatlannak tartják, és helyette uniós megoldást kérve nagyobb szolidaritást és közös kötelezettségvállalást várnak el minden tagállamtól.

Ursula von der Leyen, a bizottság elnöke még a múlt heti informális EU-csúcson ígérte, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek november 26–27-i, formális keretek között megtartott rendkívüli találkozója előtt bemutatja a javaslatot, így azt a vezetők megvitathatják és kompromisszumra juthatnak. António Costa, az Európai Tanács elnöke az októberi csúcson jelentette be, hogy novemberben ismét összehívja a tagállamok vezetőit a 2028-tól esedékes többéves pénzügyi keret megvitatására, ám mivel Ukrajna jövő évi finanszírozása nem teljesen biztosított, az egynapos rendkívüli csúcsból kettő lett, és a napirendre az MFF mellett Ukrajna támogatása is felkerült.

A rendkívüli csúcs várhatóan feszült lesz. Az MFF mindig is az egyik legnagyobb vitás kérdés volt a tagállamok között, ahol egymással ellentétes álláspontokból kellene mindenki számára elfogadható kompromisszumra jutni. Costa a jövő évi választási szuperév miatt még idén év végén meg szeretne állapodni a 2028–2034 közötti költségvetésről, ami jelenleg túl ambiciózus célnak tűnik: jövőre a nagyobb tagállamok közül Franciaország mellett Lengyelországban és Olaszországban is választások lesznek, de Észtországban, Finnországban, Görögországban és Szlovákiában is parlamenti választásokat tartanak.

Ukrajna kapcsán is éles vitára lehet számítani. Friedrich Merz még a dublini informális EU-csúcs előtt kijelentette, hogy Németország számára az MFF-ről való megállapodás előfeltétele, hogy Ukrajna 2027-es finanszírozásáról is egyezségre jussanak a tagállamok, és Berlin számára elfogadhatatlan, ha a pénzügyi kötelezettséget nem mind a 27 tagállam viseli. Robert Fico szlovák miniszterelnök zsarolásnak nevezte Merz kijelentését, és felvetette, hogy ha Merz fenyegetését beváltva megvétózná az MFF-et, akkor ő az ukrán hitellel tenne így. Magyar Péter magyar miniszterelnök visszafogottabban arról beszélt, hogy szerinte nem szerencsés e két kérdést összekapcsolni.

Bár a bizottság javaslata után technikailag az Európai Parlament és a tagállamok kormányait tömörítő Európai Unió Tanácsa elé kerül, a tagállamok közötti jelentős ellentét miatt azt a legmagasabb, politikai szinten tárgyalják majd a következő EU-csúcson.

Ezt is kedvelheted