Trump–Hszi–Putyin-csúcs: példátlan találkozó, amely mindent elhomályosít

Trump–Hszi–Putyin-csúcs: példátlan találkozó, amely mindent elhomályosít

által Norbert S
0

Példátlan hármas találkozó árnyékolja be az APEC-csúcsot Sencsenben

November 18–19-én rendezik meg a dél-kínai Sencsenben a 33. Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés (APEC) csúcstalálkozót. A 21 tagországot tömörítő szervezet a világ GDP-jének több mint 60 százalékát adja, és hagyományosan a szabadkereskedelem és a gazdasági integráció fóruma. Az idei találkozó azonban túlmutat a szokásos kereteken: a hivatalos napirendet – a mesterséges intelligencia ellátási láncait, a vámcsökkentéseket és a zöldátállást – szinte teljesen elhomályosítja a csúcs margójára tervezett Trump–Hszi–Putyin hármas találkozó.

Trump Manilában tárgyalt, Putyin nem vett részt

A sencseni csúcs előtti napon az Ázsia csúcsot tartották meg a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában. Vlagyimir Putyin nem vett részt rajta, Donald Trump viszont igen, akit harsány tüntetők fogadtak. Az amerikai elnök első körben a QUAD-államok miniszterelnökeivel tárgyalt; a Négyoldalú Biztonsági Párbeszéd tagja az USA, Ausztrália, India és Japán, célja a szabad és nyitott indiai-csendes-óceáni térség fenntartása és Kína növekvő regionális befolyásának ellensúlyozása.

Trump újságírói kérdésekre válaszolva azt mondta, Kim Dzsongun jelezte, hogy szeretne részt venni a sencseni találkozón – ezt azután ejtette el, hogy a kínaiak órákkal korábban közölték, nem tudnak ilyen találkozóról. Az elnök azt is közölte, hogy ha lesz rá ideje, mindenképpen tart egy négyszemközti megbeszélést Vlagyimir Putyinnal, és a hármas találkozón meg akarja győzni orosz és kínai kollégáját, hogy lépjenek fel az USA oldalán az iráni háború mielőbbi befejezése érdekében. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, Putyin természetesen találkozna Kimmel, ha az észak-koreai vezető megjelenne Sencsenben.

Eltérő motivációk Sencsenben

Hszi Csin-ping házigazdaként presztízsértéket lát abban, hogy ő ültetheti egy asztalhoz az amerikai és az orosz elnököt, és Pekinget a globális stabilitás közvetítőjeként tüntetheti fel. Célja a Washingtonhoz fűződő viszony kiszámítható mederben tartása – különösen a januárban lejáró kereskedelmi fegyverszünet fényében –, miközben megőrzi a stratégiai partnerséget Moszkvával.

Donald Trump a félidős választásokon elszenvedett veresége után a külpolitika felé fordul, ahol látványos megállapodásokkal erősítheti népszerűségét, és tranzakciós diplomáciájához illeszkedve közvetlen nagyhatalmi alkukra törekszik. Elemzők szerint rövid távon Vlagyimir Putyin a találkozó legnagyobb nyertese: már az a tény, hogy a világ két legerősebb hatalmának vezetőjével egyenrangú félként ülhet egy asztalhoz, a nyugati elszigeteltség megtörését jelenti számára.

Napirenden a nukleáris fegyverzet és a Közel-Kelet

A napirend körül komoly diplomáciai kötélhúzás zajlott, mert Peking szigorúan megírt nyilatkozatokat szeretett volna, míg Washington nyitottabb eszmecserét szorgalmazott. Trump legfőbb prioritása egy új, a három legnagyobb atomhatalmat magában foglaló, a nukleáris fegyverek elterjedését megfékező megállapodás alapjainak lefektetése. A Közel-Keleten Kína, mint Teherán egyik legfontosabb gazdasági partnere, közvetítőként léphet fel a feszültségek enyhítésében és a Hormuzi-szoros körüli eszkaláció elkerülésében. A háttérben az AI-chipek exportkorlátozása, a vámháborúk mérséklése és a kereskedelmi fegyverszünet meghosszabbítása is kulcskérdés. Bár Putyin szeretné az ukrajnai rendezést a nagyhatalmi alku részévé tenni, amerikai tisztviselők szerint Trump nem akarja felvetni a témát, Hszi pedig elutasítja, hogy Kínát belerángassák az orosz–ukrán háborúról szóló vitába.

Nem lesz „Új Jalta”

A nemzetközi sajtóban és orosz nacionalista körökben a találkozót sokan „Jalta 2.0”-ként emlegetik, utalva az 1945-ös krími konferenciára. Szakértők szerint azonban egy valódi „új Jalta” rendkívül valószínűtlen: Peking kifejezetten kerüli a jaltai párhuzamot, mivel 1945-ben Kínát nem hívták meg a döntésekhez, sőt területi engedményekre kényszerítették, Hszi pedig nem érdekelt egy merev, a hidegháborút idéző területi felosztásban. Az amerikai Carnegie Intézet szakértői szerint egyetlen, szigorúan koreografált ülésen nem születhet olyan nagy alku, amely Ukrajna vagy Tajvan sorsát alapvetően befolyásolná. Az ASEAN-tagállamok évek óta saját kereskedelmi megállapodásokkal és az EU-val való szorosabb együttműködéssel csökkentik függőségüket, így nem fogadnának el egy fejük felett átnyúló felosztást. A sencseni hármas találkozó így inkább a nagyhatalmi diplomácia szimbolikus eseménye lesz, amely a feszültségek menedzselését és a kommunikációs csatornák nyitva tartását szolgálja.

Ezt is kedvelheted