Sorsdöntő választás jön a Közel-Keleten, ítéletet mondanak az izraeliek Benjamin Netanjahuról
Kedden először járulnak urnákhoz az izraeliek a 2023. október 7-i Hamász-támadás óta. Benjamin Netanjahu és az egykori vezérkari főnök, Gadi Eizenkot fej fej mellett halad, így a hatalom kulcsa az arab pártok kezébe kerülhet. Donald Trump támogatásáról biztosította a jelenlegi miniszterelnököt, ám egy bukás esetén sem számítanak drasztikus váltásra az izraeli politikában.
A tét nemcsak az, hogy Netanjahu, Izrael leghosszabb ideje hivatalban lévő miniszterelnöke maradhat-e, hanem az is, milyen irányba tart a zsidó állam. Az ellenzék szerint most az izraeli demokrácia jövőjéről is döntenek, a kormányfő korrupciós perének árnyékában ugyanis a kabinet megpróbálta megnyirbálni a Legfelsőbb Bíróság jogköreit, és elutasítja a vizsgálóbizottságot az október 7-i kudarc okairól.
Eizenkot 2015 és 2019 között volt a hadsereg vezérkari főnöke, centrista pártja néhány hónap alatt az ellenzék vezető erejévé nőtte ki magát. A gázai háború érzékenyen érintette: fia és két unokaöccse is elesett a harcokban. Netanjahu a biztonságra építette kampányát a „Nincs megadás” szlogennel, riválisait puhánynak beállítva.
A 12-es csatorna felmérése szerint Eizenkot pártja 23, a Likud 22 mandátumot szerezhet, a kormányközeli 14-es csatorna viszont 29 mandátumot jósol a Likudnak. A 120 fős Knesszetben 61 mandátum kell a kormányalakításhoz. A közvélemény-kutatók utolsó három felmérésének átlaga 52 mandátumot feltételez Eizenkot táborának, eggyel többet, mint Netanjahuénak.
Mivel egyik tábor sem éri el várhatóan a 61 mandátumot, az arab pártok válhatnak a mérleg nyelvévé. A Legfelsőbb Bíróság október 2-án megsemmisítette kizárásukat a választásról. A Közös Lista vezetője, Juszef Dzsabarin parlamenti biztonsági hálót ajánlott bármely kormánynak, amely leváltaná Netanjahut, Eizenkot azonban kizárta az arab pártokkal való együttműködést.
A választók egyötöde a 12-es csatorna szerint a gazdaságot és a drágaságot tartja elsőrendűnek, megelőzve az ultraortodoxok sorkatonai szolgálatát és az október 7-i kudarcot. Az ellenzék általános hadkötelezettséget és vizsgálóbizottságot ígér, utóbbit az izraeliek több mint 70 százaléka támogatja. Eizenkot is elutasítja a palesztin államiságot, és a telepeket sem számolná fel.
Izrael diplomáciai helyzete évtizedek óta nem volt ilyen gyenge: a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsot adott ki Netanjahu ellen, több nyugati ország elismerte a palesztin államot. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a szavazás kevés kérdést dönt el, és hetekig tartó alkudozás következik. Ha senki sem szerez többséget, újabb választás jöhet, addig Netanjahu maradna az ügyvivő miniszterelnök.
