Vlagyimir Putyin beszállt a kampányba, és ekkor jött a váratlan fordulat a választási eredményekben
Véget értek a háromnapos parlamenti választások Oroszországban. Bár a korábbi független mérések, a gazdasági nehézségek és a háború által okozott feszültségek alapján sokan a kormánypárt megingására számítottak, a hivatalos végeredmény egészen más képet mutat. A hatalom nem csupán kozmetikázni tudta az eredményeket, de azt demonstrálja: az orosz társadalom egysége és Vlagyimir Putyin támogatottsága a nehézségek ellenére még erősebbé vált.
A voksolást megelőzően a független elemzők és megfigyelők egyértelműen a hatalom tekintélyének és támogatottságának erózióját tapasztalták. Vlagyimir Putyin népszerűségi mutatói jelentősen bezuhantak, a kormányzati intézményekbe vetett bizalom megingott, az országot üzemanyag-ellátási válság, súlyosbodó gazdasági problémák és az orosz területeket érő ukrán dróntámadások sújtják. Ebben a helyzetben a választások lényege az volt, hogy a lakossági elégedetlenség meglátszik-e majd a számokon, vagy a Kreml képes lesz az ellenkezőjét demonstrálni: azt, hogy Oroszországban a háború ellenére is sziklaszilárd nemzeti egység áll az elnök mögött.
Ahogy haladt a voksok számlálása, úgy vált egyértelművé, hogy működik az orosz hatóságok forgatókönyve. A pártlistás szavazáson a kormánypárt, az Egységes Oroszország 57,8 százalékos eredményt ért el. Ez komoly növekedés a legutóbbi, 2021-es parlamenti választásokon elért 49 százalékhoz képest. Mivel Oroszországban kevert választási rendszer működik – a Duma 450 helyének felét listán, a másik felét egyéni választókerületekben osztják ki –, semmi kétség afelől, hogy az Egységes Oroszország ismét kényelmesen megszerzi a döntéshozatalhoz szükséges kétharmados többséget az orosz parlamentben.
A választási kampány dinamikája a nyár folyamán gyökeresen megváltozott. Eleinte a Kreml stratégiája az volt, hogy a választásokat a lehető legészrevehetetlenebbé tegye. A háborús viszonyok között sokáig nem is lehetett érezni, hogy öt év után újra törvényhozási voksolásra készül az ország, a kormánypárt pedig egy visszafogott, 50/50-es célt tűzött ki maga elé (50 százalékos részvétel és 50 százalék körüli eredmény elérése). Néhány héttel ezelőtt azonban maga Vlagyimir Putyin is beszállt a kampányhajrába, és teljesen új irányt jelölt ki. Az elnök buzdító beszédében kiemelte a választás óriási tétjét, felhívta minden „patrióta állampolgár” figyelmét, hogy miközben az orosz katonák a fronton védik a hazát, tegyék meg ők is hazafias kötelességüket a választófülkékben, támogatva azt a pártot, amely megakadályozza az ország szétesését.
Amikor Putyin beszállt a kampányba, az egész államapparátus befeszült. A kiszivárgott hírek szerint a Kreml módosította a célt, és kiadta az úgynevezett „55/55-ös” elvárást: legalább 55 százalékos részvételt és minimum 55 százalékos kormánypárti eredményt. A hivatalos adatok szerint – az előző, a 2021-es választás 51 százalékos részvételével szemben – most 56 százalék feletti volt a megjelentek aránya, a kormánypárt pedig 57,8 százalékot kapott. A Putyin által megkövetelt számokat a rendszer tehát hiánytalanul szállította.
Az orosz parlamentben évtizedek óta jelen lévő úgynevezett „rendszerellenzéki” pártok hozták a tőlük elvárt formát, ám érdemi átrendeződés nem történt. Ezek a pártplatformok a stratégiai kérdésekben és a háború támogatásában is teljes mértékben a kormánypárttal szavaztak, csupán kisebb szociális vagy gazdasági kérdésekben mutatnak némi eltérést. Az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja (KPRF) ismét a második helyen végzett 13,6–13,7 százalékos eredménnyel, ami érezhető visszaesés a legutóbbi 18-19 százalékos szereplésükhöz képest. Az Új Emberek (Novije Ljugyi) 7-8 százalék körüli eredményt ért el, míg az Igazságos Oroszország a bejutási küszöb szélén, 4,9 százalékon áll.
Beszédes az is, hogy mi történt az egyetlen valódi alternatívával. A békepárti üzenetekkel fellépő Jabloko volt az egyetlen olyan bejegyzett alakulat, amely nyíltan szembement a háborús narratívával. A hatóságok azonban még a kampány kezdete előtt adminisztratív eszközökkel kivették őket a választási versenyből, megfosztva a háborút ellenző választókat a valódi képviselet lehetőségétől.
A tegnap zárult oroszországi választások tehát nem a társadalom valós hangulatát, hanem az orosz államgépezet mozgósító és ellenőrző képességét tükrözik. A háborús nehézségek és a gazdasági válság okozta elégedetlenséget a hatalom ügyesen elfedte. A hivatalos statisztikák szerint Putyin kormánypártja megerősödve, még nagyobb támogatottsággal vághat neki a következő törvényhozási ciklusnak.
