A reklámadó ellen tiltakozik a szakma, nyilvános hatástanulmányt követelnek a Tisza-kormánytól
A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) és társszakmai szervezetei szerint a 3,75 százalékos reklámadó visszavezetése rontaná a hazai médiapiac versenyképességét, és a teljes magyar gazdaságra negatív hatással lehet – áll a szövetség sajtóközleményében.
A szervezetek a reklámadó bevezetéséről szóló bejelentés kapcsán figyelmeztetnek a tervezett intézkedés lehetséges nemzetgazdasági következményeire. Álláspontjuk szerint a reklámadó nemcsak a hazai reklám- és médiapiac szereplőit érintené hátrányosan, hanem az egész magyar gazdaságra is hatással lehet.
A szövetség hangsúlyozza, hogy a reklámadó jelenleg érvényes, 0 százalékos kulcsa nem jelenti azt, hogy a hazai reklám- és médiapiac szereplői ne fizetnének adót: társasági adót, helyi iparűzési adót, általános forgalmi adót, foglalkoztatáshoz kapcsolódó közterheket és más adókat is fizetnek. A reklámadó emellett árbevételt terhelő különadó, amely a vállalkozások nyereségességétől függetlenül, akár veszteséges működés esetén is fizetési kötelezettséget eredményezhet.
Az MRSZ szerint az adó újbóli bevezetése különösen negatívan érintené a javarészt reklámbevételekből működő hazai tartalomszolgáltatók működését és üzleti fenntarthatóságát. A szövetség azt is kifogásolja, hogy egyelőre nem látja biztosítottnak, miként vonatkozna a különadó a hazai reklámköltés közel 40 százalékát adó globális technológiai vállalatokra, amelyek jellemzően nem magyar adóalanyok, hanem más uniós tagállamból értékesítik szolgáltatásaikat.
A Magyar Reklámszövetség egyetért az egészségügyi ellátás fejlesztésével, a kórházi várólisták csökkentésével, valamint az állami kommunikációs költések jelentős visszafogásával, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy egy fontos társadalmi cél nem teszi szükségtelenné annak vizsgálatát, milyen következményekkel jár a választott finanszírozási eszköz a gazdaság egészére. Ezért arra kéri a kormányt, hogy a reklámadó visszavezetéséről szóló döntéshez tegye nyilvánossá a részletes nemzetgazdasági hatásvizsgálatot, amely kitér a várható GDP-hatásra, a reklámköltések alakulására és a közvetett költségvetési következményekre is.
A szövetség felhívja a figyelmet arra is, hogy évek óta tisztázatlan a reklámadóról szóló jogszabály hatálya, ami folyamatos bizonytalanságot jelent a hirdetők és a megrendelők számára, akik számára nem egyértelmű, hogy saját tulajdonú hirdetési felületeik használata miatt maguk is adóalanynak minősülnek-e.
Az MRSZ több mint egy évtizede, kutatásokkal alátámasztva képviseli azt az álláspontot, hogy a reklám a teljes magyar gazdaság növekedésének egyik ösztönzője. A PwC Magyarország által készített hatástanulmány szerint minden reklámra fordított 1 forint mintegy 6 forinttal járul hozzá a magyar gazdaság teljesítményéhez. A reklám ösztönzi a fogyasztást, erősíti a piaci versenyt, támogatja az innovációt, valamint közvetlenül és közvetve munkahelyeket és adóbevételeket teremt.
A bejelentés szerint a reklámadó visszavezetése évi 14 milliárd forint többletbevételt jelenthet a költségvetésnek. A Magyar Reklámszövetség nem a bevételi becslés nagyságrendjét vitatja, hanem arra figyelmeztet, hogy egy adó gazdasági hatását nem lehet kizárólag a közvetlen költségvetési bevétel alapján megítélni.
Az MRSZ emlékeztetett arra, hogy a média- és reklámipart érintő különadót a Fidesz-kormány 2014. július 1-jén, szakmai egyeztetés nélkül vezette be. A szövetség az elmúlt 12 évben folyamatosan tiltakozott az adó ellen, szakmai érveit eljuttatta a döntéshozókhoz, és az Európai Bizottsághoz is észrevételeket nyújtott be. A 2019-től többnyire évenként meghosszabbított adókulcs-felfüggesztést mindvégig csak félsikernek tekintették.
A Magyar Reklámszövetség és társszervezetei 2026 májusában üdvözölték, hogy a Tisza-kormány első intézkedései között a reklámadó kulcsát 0 százalékon tartotta 2026. július 1. után is. A szövetség továbbra is a reklámadó végleges kivezetését tartja kívánatosnak, és kész a szakmai egyeztetésre a magyar reklám- és médiapiac versenyképességét érintő kérdésekben.
A közleményt a Magyar Reklámszövetség, az IAB Hungary, a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete, a Magyar Lapkiadók Egyesülete, a Helyi Rádiók Országos Egyesülete, a Rádiós Médiaszolgáltatók Egyesülete, az IAA Hungary, a DIMSZ – Adatvezérelt Marketing Szövetség, a Magyarországi Rendezvényszervezők és -szolgáltatók Szövetsége, a Magyar Public Relations Szövetség, a Magyarországi Kommunikációs Ügynökségek Szövetsége, a Magyar Marketing Szövetség és a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete jegyzi.
