Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a kármentesítést halogató szabályt
Az Alkotmánybíróság keddi nyilvános ülésén kihirdetett határozatában megállapította, hogy Alaptörvény-ellenes a felszín alatti vizek védelméről szóló kormányrendeletben szereplő, a beavatkozási terv felülvizsgálatát szabályozó eljárás, ezért azt megsemmisítette. A testület csaknem négy év után tartott ismét határozathirdetést nyilvános teljes ülésen; legutóbb 2022 novemberében hirdetett határozatot, azt megelőzően pedig 2019 áprilisában lépett a nyilvánosság elé.
A bírósági kezdeményezés alapja
A Fővárosi Törvényszék bírói tanácsa idén márciusban fordult az Alkotmánybírósághoz, és az előtte folyamatban lévő per felfüggesztése mellett kérte a 2004-es kormányrendelet 26/A. §-ának megsemmisítését. A 2024-ben beiktatott rendelkezés lényege, hogy ha a beavatkozási munkák a terv jóváhagyásának véglegessé válásától számított öt éven belül nem kezdődtek meg, vagy több mint öt éve szünetelnek, a helyettes államtitkár hivatalból elrendeli a terv felülvizsgálatát, és ettől kezdve a korábbi terv végrehajtására vonatkozó kötelezések nem hajthatók végre.
Évtizedes elhúzódó ügy az Óbudai Gázgyár területén
Az alapeljárás másfél évtizede tart, felperesei ingatlantulajdonosok. A konfliktus gyökere, hogy a környezetvédelmi hatóság 2012-ben kötelezte a Fővárosi Gázművek Zrt.-t mint környezethasználót egyik telephelyére vonatkozóan részletes tényfeltárásra és kármentesítési monitoringterv készítésére, majd 2015-ben a földtani közeggel és a felszín alatti vízzel kapcsolatban beavatkozásra és a beavatkozás ideje alatti kármentesítés-monitoring végzésére. A társaság és jogutódai több alkalommal kértek és kaptak határidő-hosszabbítást; a beavatkozási terv felülvizsgálatára vonatkozó legutolsó határidő ez év decembere. A törvényszék indítványában megjegyezte, hogy bár a környezetszennyezés felismerésére már harminc éve került sor, a beavatkozásra kötelező határozat meghozatalára közel húsz évvel később került csak sor, a beavatkozás megkezdésére pedig azóta sem került sor.
A „szennyező fizet” elvének sérelme
A bírói kezdeményezés szerint a kormányrendelet ellentétes az Alaptörvény azon rendelkezésével, amely szerint Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, valamint a „szennyező fizet” alkotmányos elvével is. Az Alkotmánybíróság – előadó alkotmánybíró: Szabó Marcel – osztotta a törvényszék aggályait. A döntés indoklása szerint a megsemmisített szabály nem kielégítő módon érvényesítette a „szennyező fizet” elvet, és veszélyeztette az egészséges környezethez való jog érvényesítését.
Automatikus haladék a kötelezetteknek
A testület szerint a megsemmisített szabály nem egyszerűen csak veszélyezteti az egészséges környezethez való jog érvényesülését, hanem nyilvánvalóan hozzájárul a talaj és a felszín alatti vizek állapotának romlásához, ráadásul lényegében automatikusan biztosítja a kötelezett számára a kármentesítés végrehajtásának elmaradása esetén a határidő meghosszabbítását is. A szabály kötelezővé tette a környezetvédelmi ügyekért felelős helyettes államtitkár számára, hogy a kármentesítésre kötelezetteknek új beavatkozási terv előkészítését írja elő, ezzel mentesítve őket a korábban már előírt kötelezettségek teljesítése és a teljesítés miatti jogkövetkezmények viselése alól, ha kifejezett kötelezettségük ellenére legalább öt éven át semmilyen lépést nem tettek a kármentesítés érdekében. A kormányrendelet azt sem zárta ki, hogy ha a kötelezett a felülvizsgálatot követő újabb öt évben sem kezdi meg a munkálatokat, az eljárás ismételten meginduljon.
Párhuzamos indokolás
A határozathoz Hörcherné Marosi Ildikó párhuzamos indokolást fűzött. Álláspontja szerint először azt kellett volna vizsgálni, hogy a szabályozás törvényi szintet igényel-e, továbbá a környezeti kár helyreállítását vagy költségeinek viselését a szennyező alapvető kötelezettségeként, nem pedig az egészséges környezethez való jog részjogosítványaként kellett volna értelmezni.
