Pogátsa Zoltán: Az euró miatt éppen Magyarország jövőjét áldozhatjuk fel
Az euró gyors bevezetése nem oldaná meg Magyarország gazdasági problémáit, hanem újabb terheket róhatna az országra, miközben éppen azoktól a beruházásoktól vonna el forrásokat, amelyek a versenyképesség javításához szükségesek – véli Pogátsa Zoltán. A közgazdász és szociológus kiemelte, hogy az államadósságot nemcsak megszorításokkal, hanem a GDP növelésével is lehet csökkenteni, ehhez azonban jelentős állami beruházásokra lenne szükség.
Pogátsa úgy látja, a kormány szigorú költségvetési pályára készül az eurócsatlakozás érdekében, ennek azonban Magyarország versenyképessége ihatja meg a levét. A csatlakozás feltételei kemények: három százalék alatti költségvetési hiány, hatvan százalék körüli vagy csökkenő államadósság, alacsony infláció és hosszú távú kamatszint, valamint legalább kétévnyi árfolyamstabilitás az ERM II rendszerében.
A közgazdász szerint az eurónak vannak előnyei: megszünteti az árfolyamkockázatot, eltűnnek az átváltási költségek, és erősíti a nyugati integrációt. Hozzátette ugyanakkor, hogy ezeket az előnyöket mérlegelni kell az önálló valuta előnyeivel és a gyors bevezetés gazdasági árával szemben.
Pogátsa rámutatott, hogy a 2030-as céldátum rendkívül feszes, mivel néhány év alatt kellene a maastrichti küszöb közelébe leszorítani a hiányt, ami megszorító költségvetési pályát jelentene. Ez szerinte nehezen egyeztethető össze azzal a céllal, hogy az ország behozza évtizedes fejlesztési elmaradásait.
A közgazdász becslése szerint nagyjából 30 ezermilliárd forintnyi beruházásra lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország visszakerüljön egy felzárkózó, versenyképességet javító pályára. Kiemelte a humán tőke, az oktatás, az egészségügy, a vasút, az úthálózat és az energetika fejlesztését.
Pogátsa szerint az elmúlt évtizedekben rendre háttérbe szorultak a versenyképességet növelő beruházások, és ha ez most is így történik, az középtávon aláássa az egyensúlyt. Úgy véli, elsősorban nem a hiányt kellene lefaragni, hanem a GDP-t növelni.
A közgazdász Lengyelország példáját említette, amely euró nélkül hajtott végre jelentős felzárkózást, míg Szlovákia az euró bevezetése ellenére a térség gyengébben teljesítő gazdasága lett. Hozzátette, hogy ez nem az euró hibája, de önmagában a közös valuta megléte vagy hiánya nem magyarázza egy ország versenyképességét.
Pogátsa szerint a bérek az árszínvonalhoz igazodva emelkednek, és ezt termelékenységi beruházásokkal kell alátámasztani, nem a bérek visszafogásával. Az inflációs cél 2,5 százalékra csökkentéséről szólva megjegyezte, hogy a magyar inflációt jelentős részben külső folyamatok határozzák meg, ezért a jegybank mozgástere korlátozott.
A kormány gazdaságpolitikájáról szólva úgy fogalmazott, hogy egyelőre nem világos, ki alakítja a döntéseket, de a fiskális szemléletű kormányzás és a politikai racionalitás előbb-utóbb ütközhet egymással. Felvetette, hogy egy szigorú költségvetési pálya néhány év után politikai okokból felülíródhat.
