Nagy változások várhatóak a magyar KKV-k administrációjában
A legújabb hírek szerint jelentős változások előtt áll a magyar kis- és középvállalkozások (KKV-k) adminisztrációja, amelyek célja a bürokrácia egyszerűsítése és a fenntarthatósági jelentéstételi követelmények módosítása. Az új szabályozás csökkenteni hivatott a vállalkozásokra nehezedő bürokratikus terheket, különösen a kisebb cégek körében.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa megállapodott a fenntarthatósági (CSRD) és átvilágítási (CS3D) követelmények módosításáról. Az új irányelvek értelmében a jelentéstételi kötelezettség a jövőben csak a nagyobb cégekre vonatkozik, így nem szükséges átállási tervet készíteniük a kisebb vállalkozásoknak. Az átvilágítási követelmények esetében a küszöbérték 5000 alkalmazottra és 1,5 milliárd eurós nettó árbevételre emelkedik.
A Tanács és az Európai Parlament közötti megállapodás egyik fő célja, hogy az adminisztráció egyszerűsítésével növeljék az uniós versenyképességet. Az Európai Bizottság elnökének, Ursula von der Leyennek elhangzott ígérete az adminisztratív terhek csökkentéséről immár konkrét lépésekké válik. A javaslatcsomagban nemcsak az adminisztráció egyszerűsítése szerepel, hanem a környezetvédelmi előírások is kedvezőbbé válnak a magyar kisebb vállalkozások számára.
A javasolt intézkedések értelmében a jelentéstételi kötelezettségek alól mentesülnek a pénzügyi holdingvállalatok, valamint azok a cégek is, amelyek 2024-től jelentést tennének. Az EU-n kívüli vállalatokra ugyanez vonatkozik, vagyis az európai piacon működő külföldi cégek is csak akkor lesznek kötelezettek a jelentéstételre, ha árbevételük meghaladja a 450 millió eurót. A javaslatok célja, hogy a vállalatok adminisztratív terhei csökkenjenek, különösen a kisebb cégek esetében.
Az új szabályozások várható bevezetési határideje 2028. július 26., ami azt jelenti, hogy a cégeknek 2029. júliusától kell az új követelményeknek megfelelniük. A politikai megállapodás értelmében a jövőben nem szükséges klímasemlegességet igazoló plántervet bemutatniuk a cégeknek, így az eddigi elvárások is enyhülnek.
A megállapodás egy dicséretes lépés a magyar kis- és középvállalkozások számára, akik eddig túlságosan megterheltek voltak a bürokratikus előírások által. Az adminisztrációs terhek csökkentésével a vállalkozások több időt és energiát fordíthatnak a fejlődésükre és a piacon való versenyzésre. A javasolt szabályok jogerőre emeléséhez még az Európai Parlament és a Tanács egyedi szavazására van szükség, mely várhatóan a december 11-i szakbizottsági szinten, majd a december 15-től kezdődő plenárison kerül lebonyolításra.
A fenntarthatóságra és a környezetvédelemre való fókuszálás tehát nemcsak a nagy multinacionális cégekre vonatkozik, hanem az európai piacon működő kis- és középvállalkozásokra is, így az új szabályozásnak köszönhetően az áttörés lehetősége nyílhat meg e szektor előtt.
