Megszólalt a volt agrárminiszter a jövő évi költségvetésről, vészharangot kongat

Megszólalt a volt agrárminiszter a jövő évi költségvetésről, vészharangot kongat

által Norbert S
0

Nagy István szerint a 2027-es költségvetés nem ad választ a mezőgazdaság válságára

A jövő héten kezdi tárgyalni az Országgyűlés a 2027-es költségvetést. Nagy István volt agrárminiszter szerint a tervezet nem ad választ a mezőgazdaság válságára: a gazdák új forrás helyett előrehozott támogatásokat és hiteleket kapnak, a tervezett vagyonadó pedig a veszteséges gazdaságokat is sújthatja. A beruházási pályázatok leállítását „történelmi bűnnek” nevezte.

A volt tárcavezető szerint a költségvetés megmutatja, mit tart fontosnak egy ország. A gazdálkodóknak ezért nem elég tudniuk, mekkora összegek szerepelnek benne, azt is látniuk kell, milyen támogatásokhoz juthatnak, milyen fejlesztéseket indíthatnak, és milyen segítséget kapnak, ha piaci vagy természeti csapás éri őket. A legfontosabb kérdés szerinte az, hogy a források képesek-e megőrizni a termelési kapacitásokat és stabilizálni a gazdaságok pénzügyi helyzetét.

Három alapvető problémát lát a tervezetben: hiányosnak tartja az ágazati válságok kezelését, átalakul a költségvetési források szerkezete, és új pénzügyi, adózási kockázatok jelennek meg a gazdálkodók számára. Úgy véli, a válság már a termelési kapacitásokat veszélyezteti.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint a búza átlaghozama 2026-ban 4,3 tonna volt hektáronként, 22,7 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kukorica vetésterülete 600 ezer hektár alá csökkent, a termés 1,5 millió tonnára esett vissza. A gazdáknak ebből a csökkenő bevételből kellene finanszírozniuk a következő év vetőmagját, műtrágyáját, üzemanyagát és növényvédelmét.

Az állattenyésztésben még súlyosabb a helyzet. A nyerstej termelői átlagára 2026 szeptemberében 136,97 forint volt kilogrammonként, ez 31,5 százalékos éves visszaesés. A vágósertés termelői ára 23,3 százalékkal, kilogrammonként 582 forintra csökkent. Nagy István figyelmeztet, hogy az állomány leépítése, a telepek bezárása vagy a beruházások elhalasztása évekre visszavetheti az ágazatot. A kertészetet az aszály, a fagy és a munkaerőhiány sújtja, a szőlő- és borágazatot az aranyszínű sárgaság, a méhészetet az importverseny.

A volt agrárminiszter szerint a kormány válságkezelése elégtelen. A kabinet elsősorban előrehozott támogatásokra és kedvezményes hitelekre épít, amelyek enyhíthetik ugyan a gazdák átmeneti pénzhiányát, de nem jelentenek új forrást, és nem térítik meg a veszteségeket, a hiteleket ráadásul vissza kell fizetni.

Nagy István a 2026 októberében módosított előirányzatokat vetette össze a 2027-es javaslattal. Eszerint csökken az agrártárca kiadási kerete, a nemzeti agrártámogatások pedig stagnálnak, ami a termelési költségek és az infláció mellett valójában reálértékvesztést jelenthet.

Külön kockázatnak tartja a tervezett vagyonadót. A szántóföld, a telep, a gépek vagy a feldolgozóüzem nagy vagyoni értéket képviselhet akkor is, ha a gazdaság veszteséges, a termelővagyon pedig nem azonos a szabadon elkölthető jövedelemmel. Az innovációs járulék emelése, a vállalati adók változása és a kiskereskedelmi adó esetleges emelése szintén növelheti a terheket, ez utóbbi a beszállítói vagy a fogyasztói árakban is megjelenhet.

A vidékfejlesztésről szólva a volt miniszter azt mondta, a mezőgazdaság jövője nem választható el a falvak jövőjétől. Ezért fontosnak tartja megvizsgálni, hogyan zajlik az átmenet a Magyar Falu Program, a LEADER és az új vidékfejlesztési konstrukciók között: ki jogosult a támogatásokra, és azok mire fordíthatók.

A legélesebb kritikát a beruházások kapcsán fogalmazta meg. Szerinte a beruházási pályázatok mostani leállítása „történelmi bűn” az agrár- és élelmiszeripar számára. A célzott válságkezelés, a kiszámítható finanszírozás és a nemzeti támogatások értékének megőrzése mellett az új fejlesztési keretek bemutatását „létkérdésnek” nevezte, a vízgazdálkodási beruházásokhoz pedig konkrét, számonkérhető célokat és ütemterveket vár.

Nagy István szerint a legnagyobb veszély az lenne, ha a gazdaságok a jövedelmezőségi válság miatt elveszítenék a termelési kapacitásaikat, miközben a jövőbeli fejlesztések finanszírozása is bizonytalanná válik. Egy megszűnt telepet, egy kivágott ültetvényt vagy egy bezárt üzemet később sokkal nehezebb és drágább újraindítani. Úgy fogalmazott: most nemcsak arról kell dönteni, mennyit költ az ország mezőgazdaságra 2027-ben, hanem arról is, milyen magyar agráriumot és vidéket akarunk látni öt-tíz év múlva.

Ezt is kedvelheted