Épp kártyavárként omlik össze a magyar kukoricatermelés
Mindössze 1,4 millió tonna kukoricát takarítottak be idén Magyarországon, ami 64 százalékos visszaesés a tavalyi terméshez képest. A következő gazdasági évben akár kétmillió tonna kukorica behozatalára is szükség lehet – írja az Index.
A kukoricatermesztés magyarországi visszaszorulását bemutató cikksorozat első részében arról írtunk, hogy két év alatt csaknem 285 ezer hektárral, vagyis harmadával csökkent a növény termőterülete. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara adatai szerint egyre több gazdálkodó fordul el a kukoricától, a termésmennyiségre vonatkozó legfrissebb számok pedig még súlyosabb helyzetről árulkodnak.
Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) az Index megkeresésére elmondta: 2026-ban 472 883 hektárról mindössze 1 398 752 tonna szemeskukoricát takarítottak be Magyarországon, ami 64 százalékos visszaesés a tavalyi terméshez képest. A ténylegesen betakarított területen a hektáronkénti átlagtermés 2,96 tonna volt, ami jelentősen elmarad a tavalyi 5,3 tonnától. A visszaesés különösen annak fényében látványos, hogy a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint már 2025-ben is 27 százalékkal kevesebb kukorica termett az előző évinél.
A vármegyei különbségek hatalmasak. Csongrád-Csanádban mindössze 1,1, Békésben 1,4 tonnát takarítottak be hektáronként. Ezzel szemben Zalában 5,75, Baranyában 5,1 tonnás átlagot értek el a gazdálkodók. A kedvezőtlen eredmények hátterében jelentős szerepet játszik az aszály és a tartós hőstressz. A magyar mezőgazdaság egyre súlyosbodó válságáról korábban is beszámoltunk: a csökkenő hozamok mellett a magas termelési költségek is szorongatják a gazdaságokat.
A terméskiesés az ország kukoricaellátását is komoly kihívás elé állítja. Az AKI válaszában a Magyar Gabonafeldolgozók Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetsége, vagyis a gabonaipari szereplőket képviselő érdekképviselet előrejelzését idézte: a Magyar Gabonaszövetség várakozása szerint 2 millió tonna kukoricaimportra lehet szükség Magyarországon a 2026/2027. gazdasági évben. Ez a mennyiség a most betakarított hazai szemeskukorica-termés mintegy másfélszerese. Fontos azonban, hogy egyelőre előrejelzésről van szó, nem már megrendelt vagy behozott mennyiségről.
A külföldi kukorica ugyanakkor már most is jelentős szerepet játszik a magyar piacon. A KSH adatai alapján 2026 januárja és szeptembere között 493 407 tonna kukoricát importált Magyarország, összesen 68,5 milliárd forint értékben. A behozatal legnagyobb része Szlovákiából érkezett, ahonnan közel 227 ezer tonnát vásároltunk. Lengyelország 140 ezer, Románia pedig csaknem 54 ezer tonnával követte. Ez a három ország adta az első kilenc hónapban behozott kukorica mintegy 85 százalékát. A behozatal január és szeptember közötti adatai még nagyrészt az előző terméshez kapcsolódó időszakot fedik le, így azokból önmagukban nem lehet megállapítani, mennyi importtal pótolják majd az idei kiesést.
Az alacsony termés mellett az árak is emelkedtek. Az AKI Piaci Árinformációs Rendszerének adatai szerint október harmadik hetében a takarmánykukorica tonnánkénti termelői ára 86,4 ezer forint volt (áfa és szállítási költség nélkül), ami 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Ez azért fontos, mert a kukorica a hazai állattenyésztés egyik meghatározó takarmány-alapanyaga.
Az AKI számításai szerint a keveréktakarmányokban átlagosan 20 százalék körül alakult a kukorica aránya az elmúlt években, értékben pedig 13-14 százalékos súlyt képviselt. Amennyiben a kukorica ára 20 százalékkal emelkedik, miközben a többi takarmány-alapanyag ára változatlan marad, az 2-3 százalékkal növelheti a takarmányköltségeket. Ez a vágóállatok és az állati termékek előállítási költségeit további 1-2 százalékkal emelheti.
Az intézet figyelmeztetett: a jelenlegi piaci körülmények között az 1-2 százalékos önköltség-növekedés is súlyos veszteségeket jelent az állattartók számára. A drágulás ugyanakkor nem feltétlenül jelenik meg a boltokban, hiszen a korábban felhalmozott készletek és a beszerzési szerződések átmenetileg tompíthatják a hatást. Ráadásul a takarmánygyártók 2026-ban tovább csökkentik a kukorica arányát a receptúrákban. A kérdés már nem csupán az, hogy mennyi kukorica terem Magyarországon, hanem az is, milyen áron tudják pótolni a kieső mennyiséget.
A gazdálkodók pénzügyi mozgástere közben szűkül: az Index november elején megírta, hogy több agrárberuházási pályázat támogatására sem jutott elegendő forrás.
