Márciusi figyelmeztető jelzések az árrésstop következményeiről
Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, éles szavakkal bírálta az árrésstop intézkedést, amely, mint mondja, súlyos következményeket zúdíthat a kiskereskedelmi szektorra. Az Index és az ATV közös műsorában Rónai Egon kérdéseire válaszolva Kozák kitért az infláció hátterére és az intézkedés pusztító hatásaira, amelyeket a szektor számos szereplője már most tapasztal.
Profithajhászat? Távol áll a valóságtól
Kozák Tamás szerint a kormányzati retorika, miszerint a kereskedelmi cégek „talicskával viszik ki a profitot” az országból, egyszerűen téves és félrevezető. A főtitkár úgy fogalmazott: „Nem láttam még talicskát, vagy amit láttam talicskát, abban nem sok pénz volt.” Ehhez párosul a nyers tény, hogy a kereskedelmi szektor átlagos profitráta mindössze egy-két százalék körül mozog. Miközben sok kiskereskedő veszteségekkel küzd, a „profitorientált infláció” kifejezést pusztán politikai szlogennek minősítette.
A magas árak mögött álló tényezők
Magyarországon az élelmiszerárak emelkedése mögött olyan strukturális problémák állnak, mint a mezőgazdaság energiaintenzitása, a rekordszintű áfa (27%), a kiskereskedelmi különadó és a népegészségügyi termékadó. Kozák szerint, amikor egy kereskedő fogyasztói árat kalkulál, nemcsak a beszerzési árat és az árrést veszi figyelembe, hanem az adóbürokrácia teljes terhét is, így végül Európa-bajnok szintre emelkednek az árak.
A kisboltok, mint a megroppanó láncszem
A szövetség főtitkára arra figyelmeztetett, hogy különösen a kisboltok kerülhetnek válságos helyzetbe. Mivel kínálatuk döntő részét teszik ki az árrésstoppal érintett termékek, számukra szinte lehetetlen a veszteségek ellensúlyozása. Eközben a nagyobb áruházláncok mennyiségi korlátozásokkal vagy áfás számlák ki nem állításával igyekeznek csökkenteni a helyzet okozta károkat.
A katasztrófa-forgatókönyvek árnyékában
Kozák Tamás sötét jövőt vázolt fel, ha az árrésstop intézkedés május után életben maradna. „Csak pesszimista és nagyon rossz katasztrófa-forgatókönyvek vannak” – mondta. A hosszabb távú árrögzítés ellehetetlenítése eredményeként előfordulhatnak áruhiányok, a beruházások megrekedhetnek, és a rendszer már nem lesz képes önmagát fenntartani. A nemzetgazdasági hatások is kiszámíthatatlanok lehetnek.
Mit jelent mindez az ellátási lánc számára?
Kozák szerint az árrésstop nem oldja meg az alapvető problémákat, amelyek az egész ellátási láncot sújtják. Ehelyett közös, átfogó gondolkodást sürgetett az érdekelt felek között, hogy visszafejthessék, mi okozza az élelmiszerárak elszállását. A modernizáció és a hatékonyság javítása nélkül az érintett szektor továbbra is bizonytalanságban vergődik majd.
A hosszú távú kilátások
A gazdasági miniszter nyilatkozata szerint az intézkedést 2025 május végén újraértékelik, azonban Kozák Tamás szerint adminisztratív beavatkozások helyett szerkezeti reformokra és együttműködésre lenne szükség. Úgy vélte, hogy az intézkedés hatásai már most is túlmutatnak az eredeti célokon, és veszélybe sodorják mind a kis- és középvállalkozókat, mind a nagyobb kiskereskedelmi szereplőket.
