Három nehéz kívánságot kell teljesítenie a kormánynak, és van még egy ráadás is
Három kívánság feszítheti a következő évek költségvetését: az Európai Bizottság ajánlásai, a kormánypárt választási vállalásai és az euró bevezetéséhez szükséges hiánycsökkentés. A számítások szerint a három tétel együtt évente akár közel 5000 milliárd forintnyi igényt jelenthet, amit az érkező uniós források közel sem tudnak fedezni.
Az Európai Bizottság 16,4 milliárd eurónyi, azaz mintegy 6000 milliárd forintnyi uniós forrás felszabadítását javasolta Magyarországnak. A kormány augusztus elején egy több mint hatvan pontból álló tervben mutatta be, milyen fejlesztésekre fordítaná az összeget.
Az uniós támogatások jelentős része visszaáramolhat
Két gazdaságkutató műhely, a Lengyel Gazdasági Intézet és a hazai Makronóm Intézet elemzései szerint egy euró uniós támogatás 74–78 százaléka visszaáramlik Európa fejlett részébe, illetve Kínába és Délkelet-Ázsiába, mivel a pénzből jellemzően ott gyártott gépeket és berendezéseket vásárolnak.
Az uniós források jellemzően beruházásokat szolgálnak, például vasúti kocsik beszerzését, szélerőművek építését, iskolák és kórházak felújítását. Ezekből azonban nem, vagy csak korlátozottan lehet finanszírozni az állam folyó kiadásait, például a béreket, a nyugdíjakat és a szociális juttatásokat.
Három kívánság egy költségvetésben
A tartós többletigény első tétele az Európai Bizottság országspecifikus ajánlásai. Ezek közül a legfontosabbak a különadók és a rezsivédelem kivezetése, valamint az árakat, a kereskedői árrést és a hitelkamatokat korlátozó stopok megszüntetése, továbbá a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megteremtése. A számítások szerint a különadókból évente 2200 milliárd forint folyik be, a rezsicsökkentés pedig 800 milliárd forintba kerül. Kivezetésük nettó értelemben évi mintegy 1400 milliárd forintos rést nyitna a költségvetésben.
A második tétel a kormánypárt választási vállalásainak összege, amelyet évi mintegy 2500 milliárd forintra becsültek. Ebben szerepel az állami egészségügy forrásainak évi 500 milliárd forintos bővítése, a családi pótlék megduplázása, a mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadójának csökkentése, az egészséges élelmiszerek áfájának 5 százalékra csökkentése, a tűzifa áfájának 5 százalékra csökkentése, a vényköteles gyógyszerek áfájának eltörlése, a nyugdíjprogram megvalósítása, valamint tíz falvanként évi egymilliárd forintos közösségi fejlesztési keret biztosítása.
A harmadik tétel az euró bevezetéséhez kötődik. A kormány célja, hogy 2030-ra teljesítse a közös valuta bevezetésének feltételeit, köztük a 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt. A mostani 6–7,5 százalékos hiány 3–4,5 százalékpontos mérséklése 3000–4500 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelenthet, ami az előttünk álló három évben évi 1000–1500 milliárd forintos kiadáscsökkentést kívánhat.
A három tételből így 1400, 2500 és 1000 milliárd forintos elemekből álló képlet adódik: a költségvetésnek évente akár közel 5000 milliárd forintnyi igényre kellene forrást találnia. Mivel az uniós ajánlás éppen a különadók kivezetését javasolja, a szükséges források nagyobb része a háztartásoktól, valamint a kis- és középvállalkozásoktól érkezhet.
Európa növekedése adhatna mozgásteret
A három kívánság mellé ráadásként az uniós pénzek, ötödik tényezőként pedig az európai gazdaság gyengesége sorolható. A külső kereslet játszhatja a kulcsszerepet: Magyarországon 2017 és 2023 között évente 4–5 százalékkal több beruházás valósult meg, mint az unió átlagában. Európa azonban 2022 óta csupán évi 1,2 százalékkal bővül, és a következő két évre szóló előrejelzések sem ígérnek gyorsabb növekedést.
Ha az európai gazdaság élénkülne, nőhetne a kereslet a Magyarországon gyártott termékekre, a hazai növekedés 3–4 százalékra gyorsulhatna, ami évi 1000–1500 milliárd forintnyi többlet adóbevételt hozhatna. Ehhez Európának több kihívást is kezelnie kellene: véget kellene vetnie az orosz–ukrán háborúnak és az orosz energiahordozókat érintő szankcióknak, versenyképessé kellene válnia az európai autóiparnak a kínai elektromosautó-gyártókkal szemben, 54 százalékkal kellene növelni a kutatásra, fejlesztésre és innovációra fordított kiadásokat, valamint sikeresen integrálni kellene a társadalomba és a munkaerőpiacra az irreguláris úton érkezőket.
