Tömegek kapkodják a fiatalságot ígérő szert, de tönkreteheti az egészségünket
A glicin a szervezetben természetesen is előforduló aminosav, amely a fehérjék építőkövei közé tartozik, és nem esszenciális aminosav, vagyis a szervezet képes előállítani – szemben az esszenciális aminosavakkal, amelyeket csak táplálékforrásokból lehet bevinni. Ennek ellenére a szervezet által termelt glicin mennyisége gyakran nem elegendő a napi szükséglet kielégítésére.
2024-ben robbant be a közösségi médiába a glicin, és azóta töretlenül hódít az X-en és a TikTokon. Ha jó karban lévő 40-es, 50-es anyukák videószösszenetei jönnek szembe, amelyekben fittségük összetevőit sorolják, a mozgás, az alvás és a táplálkozás mellett mindig előkerül a glicin is mint szépségük és látszólagos fiatalságuk magyarázata.
Bár glicin ételkiegészítőt is vásárolhatunk cukorízű por formájában, az aminosav természetesen is megtalálható a fehérjében gazdag élelmiszerekben – baromfihúsban, tojásban, halakban, hüvelyesekben. Egy átlagos felnőtt naponta mintegy 2 grammot fogyaszt belőle természetes fehérjékből. Ha növeljük a tojás, baromfi, tenger gyümölcsei, szója és hüvelyesek fogyasztását, nem is kell extra glicinhez fordulnunk.
Humán vizsgálatokban a glicint többféle dózisban alkalmazták már, és rengeteg pozitív hatására derült fény. Egészséges felnőtteknél javíthatja az alvás minőségét, a bőr állapotát és a szív egészségét. Egy kísérletben a lefekvés előtt 30-60 perccel bevett három gramm glicin csökkentette az elalvási időt, javította az alvás minőségét, valamint a másnapi teljesítményt és memóriát. Mindezt azzal magyarázzák, hogy megnyugtatja a központi idegrendszert, csökkenti az agy aktivitását és a testhőmérsékletet, valamint növeli a szerotonintermelést.
A glicin hat a cirkadián ritmusra, az inzulinérzékenységre, és az anyagcserét is szabályozza. Felgyorsítja az alkohol lebontását, jót tesz a szív egészségének, gátolja az izomleépülést, segíti a kollagéntermelődést, és szükséges az RNS és DNS szintéziséhez. Finom, nyírfacukorra emlékeztető íze miatt sokan cukorhelyettesítőként is használják.
Állatokon végzett tesztekből kiderült, hogy a glicin 30-40 százalékkal hosszabbította meg az élettartamot. 2015-ben a Tsukuba Egyetem kutatóinak már az öregedési folyamatokat is sikerült visszafordítaniuk emberi sejteken glicin segítségével: az aminosav védi a sejtek mitokondriumait, megakadályozza a fehérje felhalmozódását, csökkenti a sejtszintű gyulladásokat, és javítja a sejtek inzulinérzékenységét.
A lelkesedés ellenére egyelőre nincs még elég bizonyíték arra, hogy a glicin mindenkire ugyanolyan jól hat és biztonságos. Hivatalos étrendi referencia az ajánlott beviteli értékre nincs. A nagyobb glicin egyszeri bevitele emésztőrendszeri kellemetlenséget – hasmenést, puffadást – okozhat, ezért érdemes csak 2-3 grammot kipróbálni.
Kis létszámú, rövid ideig tartó vizsgálatokban a lefekvés előtt alkalmazott glicint az alvással és a másnapi fáradtságérzettel kapcsolatban is tanulmányozták, de nem mindenkinél segítette az alvást. Feltételezések, de még nem elegendő bizonyíték alapján rossz hatással lehet a vesére, ezért vesebetegeknek nem javasolt az alkalmazása. Májbetegség esetén is érdemes a kezelőorvossal konzultálni.
Mivel a glicin hat a növekedési hormonra, befolyásolhatja a hormonháztartást is, és az sem kizárt, hogy függőséget okoz. Az étrend-kiegészítőket az FDA nem szabályozza olyan szigorúan, ezért szakemberek inkább a természetes forrásokból történő bevitelt javasolják. Óvatosan hát a glicinnel: mielőtt elkezdjük használni a fiatalság, a hosszabb élet vagy a jobb alvás reményében, alaposan tájékozódjunk, hogy biztosan szükségünk van-e rá.
