„Példátlanul barátságtalan és indokolatlan” – így értékelte a magyar kormány lépését a budapesti orosz nagykövet
Jevgenyij Sztanyiszlavov budapesti orosz nagykövet egy interjúban bírálta a magyar kormány szeptemberi döntését, amellyel tíz orosz diplomatát utasítottak ki az országból. A diplomata a lépést példátlanul barátságtalannak és indokolatlannak nevezte, és figyelmeztetett arra, hogy a hasonló intézkedések nem maradhatnak következmények nélkül.
A nagykövet szerint orosz részről nem lehetett más válaszra számítani, miután a magyar kormány elrendelte a diplomaták kiutasítását. Mint fogalmazott, az új magyar vezetés lépésére megfelelő válasz érkezett, és naivitás lett volna bármi mást feltételezni. Hozzátette: arra a kérdésre, hogy miért volt szükség az ügy elindítására, inkább a kezdeményezőktől kellene választ kérni.
Magyar részről most olyan nyilatkozatok hangzanak el, amelyek szerint az ügy lezárult, és Budapest nem érdekelt a diplomáciai feszültség fokozásában. Sztanyiszlavov szerint azonban meg kell látni, hogy az új magyar vezetés valóban tartózkodni kíván-e az ilyen jellegű provokációktól, és nem akarja-e tovább terhelni a kapcsolatokat.
A diplomata hangsúlyozta, hogy a politikai nézeteltérések ellenére továbbra is adottak a kölcsönösen előnyös magyar–orosz együttműködés lehetőségei, és a kérdés az, hogy az új magyar kormány élni kíván-e ezekkel. Különösen az energetikai megállapodások fenntartását tartaná fontosnak, mivel jövő ősszel életbe lép az orosz földgázszállításokat érintő uniós tilalom. Hangsúlyozta, hogy a diverzifikációról szóló nyilatkozatok mellett Magyarországnak azt is biztosítania kell, hogy elegendő földgáz álljon rendelkezésre a gazdaság és a háztartások működéséhez.
A Paks II. beruházással kapcsolatban figyelmeztetett, hogy a csaknem fél éve tartó kormányzati átvilágítás nem okozhat bizonytalanságot a megvalósításában, a Roszatom állítása szerint továbbra is kész egyeztetni a magyar féllel. Az orosz diplomata az uniós szankciókat is bírálta, és azt állította, hogy azok nagyobb gazdasági károkat okoztak Európának, mint Oroszországnak. Saját országának gazdasági helyzetét stabilnak nevezte, és a munkanélküliség, a költségvetési hiány, valamint az államadósság kedvező mutatóira hivatkozott.
Az interjúban szóba került a szerb NIS olajvállalat orosz tulajdonrészének értékesítése is, amelynek kimenetelét szerinte az amerikai szankciók nehezítik. Sztanyiszlavov bírálta továbbá az új magyar kormány Ukrajna-politikájának változását: kifogásolta, hogy Budapest feloldotta vétóját az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások újabb szakaszainak megnyitása előtt, és lehetővé tette további uniós támogatások folyósítását Kijevnek.
A nagykövet szerint nem világos, mi indokolja a magyar vezetés bizalmát az ukrán kormány iránt, mivel a kárpátaljai magyarok oktatási jogait érintő legutóbbi törvénymódosítások gyakorlati érvényesülésére sincs garancia. Megjegyezte, hogy a törvény csak az uniós tagállamok hivatalos nyelveire és Ukrajna őshonos népeire terjed ki, ami szerinte nyíltan diszkriminálja az ország orosz ajkú és orosz nemzetiségű lakosságát. Úgy vélte, a budapesti vezetésnek a törvényt üdvözlő reakciója szolidaritásként is értelmezhető Kijev hasonló megközelítésével.
Összességében az ukrajnai nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének helyzete szerinte tovább romlik, mivel a kijevi vezetés a teljes körű ukránosítás politikáját folytatja, és figyelmen kívül hagyja az ezen a területen vállalt nemzetközi jogi kötelezettségeit.
