Átalakul az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság: új név és új szervezeti struktúra
A hazai katasztrófavédelem alapjaiban változik meg a rendészeti tárgyú törvények módosításáról szóló tervezet szerint, amelynek társadalmi egyeztetése november 12-én zárult le. A 74 oldalas, több mint kétszáz rendelkezést tartalmazó javaslat értelmében 2027. január 1-jétől az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Országos Tűzoltó és Polgári Védelmi Parancsnokság néven működne tovább, élén az országos parancsnokkal.
A tervezet indoklása szerint a módosítás hátterében átfogó szemléletváltás áll. A jelenlegi katasztrófavédelmi törvény inkább eseménycentrikus, ezért a jövőben nagyobb hangsúly kerülne a veszélyhelyzeteket megelőző munkára. A lakosság tudatos felkészítése, valamint az önkéntes közreműködők képességeinek rendszeres fejlesztése és alkalmazása az ország biztonságának és a katasztrófákkal szembeni nemzeti ellenálló képességnek a szerves részévé válna. Ez a megközelítés a védekezést folyamatos, a mindennapokban is jelen lévő közös feladatként kezeli.
A szabályozás egyik kulcsfogalma a reziliencia, vagyis a közösségek ellenálló és alkalmazkodóképessége. Ennek gyakorlati jelentősége abban áll, hogy egy település és lakossága mennyire felkészült a veszélyekre, hogyan képes együttműködni a károk mérséklésében, és miként tudja helyreállítani működését egy súlyos esemény után. A tervezet ezt a képességet törvényi szinten erősítené, különös figyelmet fordítva a helyi közösségekre és a társadalmi részvételre. Ehhez kapcsolódik a katasztrófák elleni védekezés egységesebb kezelése is: a megelőzés, a felkészülés, a beavatkozás és a helyreállítás szorosabban összekapcsolódna.
A szemléletváltást a szervezeti elnevezések is kifejeznék. Területi szinten fővárosi, illetve megyei tűzoltó és polgári védelmi parancsnokságok jönnének létre, fővárosi, illetve megyei parancsnok vezetésével. A „hivatásos tűzoltó és polgári védelmi szerv” megnevezés következetes bevezetésének célja, hogy a tűzoltási és a lakosságvédelmi alapfeladatok egyaránt hangsúlyosan jelenjenek meg a szervezet identitásában.
A helyi szervezetrendszert külön ütemben alakítanák át: a tervezet szerint 2027. április 1-jével megszűnnének a katasztrófavédelmi kirendeltségek. Helyi szervként a hivatásos tűzoltó-parancsnokságok működnének tovább, az alárendeltségükbe tartozó őrsökkel, ami közvetlenebb szerepet adna ezeknek az egységeknek a helyi feladatellátásban.
Az együttműködés újraszabályozása a koncepció másik fontos eleme. A hivatásos szervek, az önkormányzatok, a gazdasági szereplők, az önkéntes tűzoltó-egyesületek és a minősített önkéntes mentőszervezetek egymást kiegészítő partnerségére épülne az új rendszer. A tűzvédelmi törvény módosítása ennek megfelelően a tűzoltási és műszaki mentési feladatok közös ellátásának kereteit is érintené.
A polgári védelemben kiemelt szerepet szánnának a minősített önkéntes mentőszervezeteknek, amelyek gyorsan mozgósítható, magas szakmai felkészültségű segítséget biztosíthatnak. A polgári védelmi szervezetek elsősorban a nagy létszámot igénylő, elhúzódó lakosságvédelmi feladatokat támogatnák, így a különböző szervezetek bevonása az adott helyzethez és a szükséges képességekhez igazodna.
A bemutatott intézkedések a társadalmi egyeztetésre közzétett javaslat és a munkaanyag tartalmát ismertetik; végleges formájukat az elfogadott jogszabályok határozzák meg.
