Közepes osztályzatot kapna a Katolikus Egyház a magyaroktól
A magyarok 57 százaléka szerint a Magyar Katolikus Egyháznak nincs érdemi pozitív hatása a társadalom életére, 71 százalék pedig úgy véli, hogy a politikai pártok befolyásolják a működését – derül ki az ezerfős reprezentatív kutatásból, amelyet a Magyar Katolikus Egyház társadalmi megítéléséről készítettek. A felmérést csütörtökön ismertették a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán tartott „Szinodalitás a gyakorlatban” című konferencián.
A megkérdezettek 24 százaléka érzékel kedvező hatást, 19 százalék pedig nem tudott állást foglalni. A válaszadók 55 százaléka szerint az egyház nem ad hiteles iránymutatást olyan kérdésekben, mint a tisztesség, az emberi méltóság, az igazságosság vagy a szociális problémák kezelése; mindössze 22 százalék vélekedett pozitívan, 23 százalék nem tudott válaszolni.
Az iskolai osztályzatokhoz hasonló értékelés szerint a Magyar Katolikus Egyház átlagosan 2,5-ös osztályzatot kapott arra a kérdésre, mennyire hitelesen képviseli a kereszténység tanítását és a szeretet üzenetét. A legtöbben, a megkérdezettek 32 százaléka 3-ast adott.
A felmérésből az is kiderült, hogy a magyarok túlnyomó többsége nem tudja, ki vezeti a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciát: a válaszadók 82 százaléka nem tudta helyesen megnevezni az elnököt. Székely János nevét mindössze 9 százalék említette spontán módon, 6 százalék tévesen Erdő Pétert, 1 százalék pedig Veres Andrást nevezte meg.
A reprezentatív kutatás mellett egy önkéntesen kitölthető online kérdőívre 1517 válasz érkezett. Ez nem reprezentatív, eredményei a portált követő, többnyire hívő katolikus emberek véleményét tükrözik, a válaszadók 75 százaléka diplomás, így nem általánosíthatók a teljes lakosságra. A válaszadók szerint elsősorban lelki támogatás, szociális gondoskodás és közösségépítés terén köszönhetünk sokat az egyháznak, emellett többen az értékalapú oktatást emelték ki – ezek mindegyikét a válaszadók több mint 40 százaléka értékelte pozitívan. 22,9 százalék hálás a társadalmi iránymutatásért, 29,8 százalék szerint viszont nem sok, 6,2 százalék szerint pedig semmilyen haszna nincs az egyház működésének.
A válaszadók 69,8 százaléka szerint több nőre lenne szükség az egyház vezetésében, amennyiben nem papi szolgálatról, hanem egyes szakterületek irányításáról van szó; ezzel mindössze 13,9 százalék nem értett egyet. 70,5 százalék szerint a világi híveknek a jelenleginél lényegesen nagyobb beleszólást kellene biztosítani a katolikus egyház jövőjének alakításába, a jelenlegi részvételi lehetőségeket 2,2-es átlagos osztályzattal értékelték. Az új püspökök kiválasztásába ugyanakkor a kitöltők 43,4 százaléka nem vonná be a híveket, míg 36,9 százalék támogatná ezt.
Az egyház és az állam kapcsolatát vizsgálva a válaszadók alapvetően helyeselték, hogy a politikai vezetők társadalmi kérdésekben kikérik az egyházi vezetők véleményét: ez 3,3-as átlagos osztályzatot kapott. Azt, hogy milyen hatással van az egyház szabad működésére a jelenlegi kormányzattal való kapcsolata, ötfokozatú skálán átlagosan 3-asra értékelték, míg másfél évvel ezelőtt erre a kérdésre csupán 2-es érdemjegy született; a korábbi felmérésben a válaszadók 53,3 százaléka a teljes függést jelentő egyes osztályzatot adta, idén a közepes értékelés volt a leggyakoribb, 29,5 százalékkal.
A kitöltők 92,4 százaléka szerint a Magyar Katolikus Egyháznak megújulásra van szüksége, a világegyház esetében ugyanezt 86,2 százalék gondolja. Az egyházi személyek által elkövetett visszaélések kezelésének megítélése kifejezetten negatív: 65,9 százalék szerint a Magyar Katolikus Egyház nem megfelelően végzi a visszaélések feltárását, a jóvátételt és a megelőzést, mindössze 13,8 százalék elégedett a hazai gyakorlattal. A Vatikán tevékenységét kedvezőbben értékelték: 27,9 százalék megfelelőnek tartja a visszaélések kezelését, 40,9 százalék elégedetlen vele.
A Ferenc pápa által kezdeményezett szinodális megújulási folyamat egyre ismertebb: míg 2025 tavaszán a válaszadók 22,4 százaléka egyáltalán nem hallott róla, 2026 őszére ez az arány 18,4 százalékra csökkent, a folyamatot legalább alkalmanként követők aránya pedig 48,2 százalékról 59,5 százalékra emelkedett. A szinódus záródokumentumát továbbra is kevesen ismerik behatóan: mindössze 14,7 százalék olvasta el, bár ez több mint kétszerese a 2025 tavaszán mért 7,1 százaléknak.
A válaszadók csupán 56,3 százaléka ajánlotta fel személyi jövedelemadója egyházi 1 százalékát annak a vallási közösségnek, amelyhez tartozik. Azok között pedig, akik a legutóbbi népszámláláson nem válaszoltak a vallási hovatartozásukra vonatkozó kérdésre, 46,2 százalék azért döntött így, mert bár vallásosnak tartja magát, nem tud azonosulni az intézményes vallási közösségével.
A reprezentatív kutatás 2026. október 8. és 18. között, ezer felnőtt telefonos megkérdezésével készült. A különálló, nem reprezentatív online felmérésben október 12. és november 9. között 1517-en vettek részt.
