A kormány elsődlegesnek tartja a lakossági tűzifaellátást, de áramot nem fából termelne
Szeptember 30-ig meghosszabbították az erdőgazdálkodási moratóriumot, a kormány azonban ennél messzebbre menne: átalakítaná az állami erdőgazdaságokat, visszaszorítaná a tarvágásokat, és új alapokra helyezné az erdőgazdálkodást. A tervek szerint 2027-ben új erdőtörvény is születhet.
Az erdőgazdálkodás átalakításáról, a fakitermelési moratóriumról és a klímaváltozás erdőkre gyakorolt hatásairól Gajdos László élő környezetért felelős miniszter, Sipos Katalin természetvédelemért felelős helyettes államtitkár és Ferencz Zoltán erdőkért felelős helyettes államtitkár beszélt egy minisztériumi háttérbeszélgetésen. Mindhárman egyetértettek abban, hogy a jelenlegi rendszer hosszú távon nem tartható fenn.
Korlátozások és moratórium
A miniszter szerint az elmúlt száz évben a fákat profitorientált módon, szinte bányaként kezelték, a 2022-es tűzifarendelet pedig szinte teljesen feloldotta a fakivágási tilalmat. A korlátozások már most érezhető változást hoznak: a védett területek 35 százalékán nem lehet fakitermelést végezni, a 120 évnél idősebb erdőségekhez pedig nem lehet hozzányúlni. Ez 2026-ban 300 ezer köbméterrel kevesebb kitermelt fát jelenthet, 2027-re pedig egymillió köbméteres csökkentés a cél.
„Áramot nem fából kéne termelni”
Gajdos László külön kitért a biomasszaerőművekre, amelyek működését kifejezetten problémásnak tartja. „Abnormális, ha azért termelünk fákat, hogy ilyen erőművekben elégessük őket” – mondta. A cél az, hogy évente legalább egy ilyen erőmű ellátásához szükséges famennyiséget már ne a jelenlegi rendszer biztosítsa. A lakossági tűzifaellátásnak kell elsőbbséget élveznie: az 1,4 millió köbméternyi tűzifát a magyar lakosság egyetlen év alatt felhasználja.
Átalakuló erdőgazdaságok
A kormány tervei szerint januártól az erdőgazdálkodásokat a nonprofit működés irányába alakítanák át, és pályázatot írnának ki a vezetői pozíciókra. Magyarországon a védett erdők aránya 42 százalék körül van, ezt a jövőben növelni szeretnék.
Sipos Katalin felhívta a figyelmet arra, hogy önmagában a védett státusz sem jelent feltétlenül valódi védelmet, mert a védett erdők jelentős része továbbra is vágásos gazdálkodásban van. A jövőre nézve két lehetőséget vázolt fel: vagy kiemelten védett magterületeket jelölnek ki, ahol egyáltalán nem történik fakitermelés, vagy az erdőgazdálkodás kíméletesebb, örökerdő-üzemmódban működik. A természetvédelmi őrszolgálat létszámának megduplázása 2027-ben indulhat el.
Klímaváltozás és fafajváltás
Ferencz Zoltán szerint 2027-re új tervezési elvrendszert vezetnének be, és teljesen új erdőtörvény is készülhet, amelynek azonban meg kell várnia a klímatörvényt. Jelenleg az erdőterületek mintegy 90 százalékán vágásos gazdálkodás folyik, ezt az arányt fokozatosan csökkentenék. A klímaváltozás vizsgálatára négymilliárd forintos programot indítanak, amelynek keretében azt kutatják, hogyan alkalmazkodhatnak a természetes erdőtársulások a megváltozott viszonyokhoz.
A faanyag felhasználásának sorrendjében az első helyen a lakossági tűzifaellátás áll, ezt követi a gazdaság faanyagigénye, majd az erőművek ellátása. Az erdőgazdaságok jelenlegi üzleti modellje évi hétmillió köbméter fa kitermelésére épül, a cél azonban az, hogy a jövőben ne nőjön tovább a kitermelés.
