Kutatás: a stressz és az anyagi bizonytalanság rontja leginkább a magyarok boldogságérzetét
Minden tavasszal megjelenik a legboldogabb nemzetek listája, amelyen jellemzően a magyarok nem végeznek az élmezőnyben. A World Happiness Report többféle mérőszám alapján pontozza az országokat: az egy főre jutó GDP, a szociális háló, az egészség és a korrupció egyaránt javíthatja vagy ronthatja az eredményt. A globális listán az utóbbi években szinte mindig a finnek végeztek az első helyen, őket követik a dánok, az izlandiak és a svédek, de előkelő helyen szerepel Costa Rica és Hollandia is. Magyarország általában a 60. pozíció körül található, Oroszország, Ciprus, Kína, Trinidad és Tobago, Montenegró és Horvátország társaságában.
Hat éve mérjük, és nem javulunk
Egy biztosító már hat éve végez boldogságkutatást több európai ország népességének körében, és a magyarok eredményei nem javulnak, sőt a boldogságérzet valamelyest romlik. A statisztikák szerint a boldogságérzetet a mentális és fizikai egészség, az intellektuális reziliencia és a pénzügyi stabilitás növeli. A magyaroknál a legfontosabb boldogságfaktor a nyugodt, stresszmentes élet, valamint a családdal és barátokkal töltött minőségi idő. Ezt követi a fizikai és mentális egészség, majd az anyagi biztonság, de fontos a lakhatás, az egyéb kapcsolatok, a munkahely és a hobbik is. A boldogságérzetet rontja a sok stressz, a feszültségek, a bizonytalanság, az időhiány és a túlterheltség.
Nyugaton a pénzügyi biztonság az első
Külföldön más a sorrend: tőlünk nyugatabbra, például Spanyolországban a pénzügyi biztonság az első, mert a köztudatban az uralkodó nézet szerint ha az anyagiak rendben vannak, sok minden megoldható, legyen szó egészségügyi szűrővizsgálatokról, utazásokról vagy a gyerekek különóráiról. Nyugaton a pénzügyi biztonságot az életkörülmények, majd az egészség és a család követi, a stresszre pedig nem is gondolnak, mert evidensnek tartják, hogy nincs.
A jelenben élünk, de szorongunk
A magyarok többsége nem tervez tudatosan a jövőre, inkább a carpe diemre esküszik, és igyekszik a jelenben jól érezni magát – sokszor azért, mert a jövő bizonytalan. Így több időt szánnak magukra, pihenésre, vásárlásra. Az anyagi szorongás ugyanakkor a legnagyobb szorongás a magyarok életében: Szlovákia, Románia, Görögország, Spanyolország, Belgium és Lengyelország mezőnyében a sereghajtók között vagyunk, nem tudunk lazák, nyugodtak és stresszmentesek lenni. Saját bevallásunk szerint ugyanakkor jók a családi kapcsolataink. A hosszú távú egészségért aktívan kevesebben tesznek, nem járnak szűrővizsgálatokra – itt az egészségügyi rendszer döcögésére is lehet hivatkozni, de sokszor a félelem áll a háttérben, nehogy kiderüljön valami –, és általában nem is mozognak rendszeresen. A közösségi életet ápolják, sokat vannak barátokkal, családdal, de halogatják, ami szorongást okoz.
Alacsony pénzügyi ellenálló képesség
A pénzügyi reziliencia a magyaroknál nagyon alacsony, vagyis kicsi az anyagi ellenálló képesség a többi országhoz képest. Egy váratlanul felmerülő, forrásokat igénylő helyzetet – például kórházi kezelést vagy munkahelyváltást – nem tudnak megoldani, mert jellemzően nincsenek tartalékaik. Az emberek csupán 17 százaléka érzi úgy, hogy nem fogna ki rajta egy nagyobb összeget igénylő új helyzet, és 15 százalék engedhet meg magának hobbit, utazást vagy meglepetést. Sokan úgy érzik, a mókuskerékben örlődnek nap mint nap, és nem tudnak félretenni.
Nemzedékek és nemek szerint is más a boldogság
Felmerül a kérdés, hogy lehet-e egy nemzetnek örökölt sorsa, okozhat-e örök pesszimizmust a történelmi kataklizmák sora vagy a depressziósnak tartott Himnusz. A trauma és a történelmi katasztrófák valóban lehetnek transzgenerációs lenyomatok, de korcsoportonként is vannak eltérések: a 16–29 évesek a legboldogabbak, a legszomorúbbak pedig a negyvenesek. Egy tavalyi felmérés szerint a film- és sorozatnézés nagyon feldob mindenkit, a fiatalabbaknál a zenehallgatás is a legszívderítőbb tevékenységek közé tartozik, de a kirándulás, a természetjárás és a főzés is dopamint szabadít fel. Nemek szerint a nőknek nagyobb boldogságot ad a séta, az olvasás, az olyan játékok, mint a sudoku vagy a keresztrejtvény, valamint az, ha finomakat főzhetnek másoknak. A férfiakat a mozgás, a sport, a kulturális programok, az online játék és a hobbik töltik fel. A kávézás a harmincon túliaknak sokkal inkább boldogságfaktor, mint a fiatal felnőtteknek, az evés pedig a negyven alattiak boldogsága.
A tudatosság és a tartalékolás segíthet
A búsongó magyar képét nehéz lemosni magunkról, pedig kényelmes és gazdag életünk lehetne, ha kicsit odafigyelnénk. Ebben az anyagi megtakarítás és a tudatosság hangsúlyozása segíthet: tudni kell, hogyan szeretnénk élni, és ehhez kell-e plusz forrás vagy költségvetés. A pénzügyi tartalékolás biztonságérzetet ad, és segíti a vágyak beteljesítését.
