Tagadja bűnösségét a bicskei gyermekotthon volt igazgatóhelyettese
K. Endre, a bicskei gyermekotthon egykori igazgatóhelyettese a kihallgatásai során azt állította, hogy nem érzi magát bűnösnek, és csupán segíteni akart a gyermekotthon egykori áldozatának. A férfi 2024 tavaszán kétszer is találkozott a fiatalemberrel, akinek pénzt, cigarettát és élelmiszert adott, cserébe pedig olyan videófelvételek elkészítését kérte tőle, amelyek az ő ártatlanságát támaszthatták volna alá.
A fiú a történteket így idézte fel: „K. Endre elmondta, hogy mit kéne mondanom. Én fogtam a kezembe a telefont, és úgy mondtam el. Azért, hogy neki az ártatlansága fennmaradjon, és hogy ne kerüljön bajba.” A második találkozón a fiatalember már nem akart részt venni az ügyben, és kérte a korábbi felvételek törlését is.
Az volt a célja, hogy a fiú „jó útra térjen”
K. Endre a nyomozóknak tett részletes vallomásaiban azzal védekezett, hogy az ügyvédje tanácsára készítette a videókat, mert azok szerinte bizonyíthatták ártatlanságát. Azt is állította, hogy a fiú és családja támogatása mellett az volt a célja, hogy a fiatalember „jó útra térjen”, ezért egy drogprevenciós programra is el akarta vinni.
A fiú beszámolója szerint azonban K. Endre a második találkozón még a korábbi videó tartalmának módosítását is felvetette, többek között azt szerette volna hangsúlyosabbá tenni, hogy nem történt semmi, és nem kényszerítette a fiút semmilyen dokumentum aláírására. A fiatalember végül elutasította az újabb felvétel elkészítését.
A nyomozás azóta sem zárult le
A rendőrség 2024. március 11-én rendelt el nyomozást az ügyben, miután rejtett kamerás felvételekkel mutatták be a találkozókat. K. Endrét csak 2026. május 29-én fogták el és gyanúsították meg hamis tanúzásra felhívás bűntettével, de szabadon távozhatott a rendőrségről. A Budapesti Rendőr-főkapitányság közlése szerint „a hamis tanúzásra felhívás bűntett miatt folytatott nyomozás továbbra is folyamatban van”, a büntetőeljárás érdekeire hivatkozva azonban további részleteket nem árult el.
Akár három év szabadságvesztést is kaphat
Borbély Zoltán büntetőjogász szerint, ha bebizonyosodik K. Endre bűnössége, tette az igazságszolgáltatás rendje elleni bűncselekménynek minősülhet. A szakértő elmagyarázta, hogy a hamis tanúzásra felhívás a sikertelen rábeszélési kísérletet is bünteti: „Aki mást hamis tanúzásra rábírni törekszik, az büntetőügyben elkövetés esetén három évig, polgári ügyben pedig két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Hozzátette, hogy a gyakorlatban ilyen esetekben jellemzően felfüggesztett szabadságvesztést szabnak ki, és hangsúlyozta: „Annak nem szabad befolyásolnia a bírót, hogy ez az ügy ekkora politikai vihart kavart.”
Korábban kényszerítés miatt ítélték el, majd kegyelmet kapott
K. Endrét korábban kényszerítés bűntette miatt három év négy hónap szabadságvesztésre ítélték, amiért megpróbálta rávenni a bicskei gyermekotthon pedofil bűncselekmények miatt elítélt volt igazgatójának, Vásárhelyi Jánosnak az áldozatait vallomásuk megváltoztatására. A férfi 2024-ben Novák Katalin köztársasági elnöktől kapott kegyelmet, Balog Zoltán közbenjárására. A kegyelmi döntés nyomán kialakult politikai botrány következtében Novák Katalin államfő és Varga Judit akkori igazságügyi miniszter is lemondott.
Az újabb ügy középpontjában most az áll, hogy a hatóságok megállapítják-e: K. Endre valóban megpróbálta befolyásolni az egykori áldozat vallomását, vagy elfogadhatóak a férfi védekezésként előadott magyarázatai. Novák Katalin volt kabinetfőnöke, Schanda Tamás korábban azt mondta, hogy Balog Zoltán volt az, aki határozottan és nyomatékosan kérte, hogy K. Endre kapjon kegyelmet. A kegyelmi üggyel kapcsolatban parlamenti vizsgálóbizottság alakult az igazság kiderítése céljából, amely a tervek szerint Novák Katalint, Varga Juditot és Balog Zoltánt is meghallgatná.
