Kommentben üzent az egészségügyi miniszter: Nem ígértünk azonnali 20–25 százalékos béremelést
Nem ígértek azonnali 20–25 százalékos béremelést az egészségügyi szakdolgozóknak – jelentette ki Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter egy Facebook-bejegyzés kommentjében. A miniszter szerint a Hugonnai Vilma Egészségügyi Programban sem szerepelt ilyen mértékű béremelési ígéret, noha júliusban maga is úgy fogalmazott, hogy minimum ekkora emelésre lenne szükség az ágazatban.
A kommentáradat azt követően indult, hogy egy cikk arról számolt be: jóval kisebb lehet az egészségügyi szakdolgozók béremelése a korábban ígértnél. A cikk kommentelői között megjelent Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter és Magyar Péter miniszterelnök is. A miniszter fontosnak tartotta tisztázni a béremeléssel kapcsolatos álláspontját, és leszögezte: nem ígértek azonnali 20–25 százalékos béremelést a szakdolgozóknak.
Hegedűs szerint korábban arról beszélt, hogy szakmai szempontból optimálisan legalább ilyen mértékű béremelésre lenne szükség, és ezt ma is így gondolja. Ugyanakkor különbséget tett aközött, hogy egészségügyi szakemberként mit tart indokoltnak, és aközött, hogy a kormány milyen konkrét vállalást tett, illetve mit tud megvalósítani az eltitkolt, megörökölt költségvetési hiány mellett. Hozzátette: az átvett költségvetési hiány minden ágazatban befolyásolja a bérrendezés lehetőségeit, ezt nem lehet figyelmen kívül hagyni a közpénzek felhasználásáról szóló felelős döntéseknél, az egészségügyi dolgozók megbecsülése azonban továbbra is kiemelt feladat marad.
A miniszter kiemelte a bérrendezés teljes nagyságrendjét is: nemcsak az egészségügyi szakdolgozókról, hanem összesen mintegy 123 ezer egészségügyi és egészségügyben dolgozó béremeléséről van szó. Erre 2027-től évente 192 milliárd forint többletforrást terveznek fordítani. Közlése szerint az átlagosan 15 százalékos béremelés a személyi jövedelemadó csökkentésével együtt egyes dolgozóknál akár 17 százalékos nettó keresetnövekedést is eredményezhet.
A bérrendezés nemcsak az ápolókat, asszisztenseket, gyógytornászokat, mentődolgozókat és más szakdolgozókat érinti: bevonják az egészségügyi intézmények működését biztosító munkatársakat, valamint azon területek dolgozóit is, akik korábbi bérrendezésekből kimaradtak. Ide tartozik például az otthoni szakápolás, a hospice-ellátás, a betegszállítás és a dialízisellátás. Az új, hat besorolási csoportból és tizenöt gyakorlatiidő-fokozatból álló bértábla célja, hogy a szakmai tapasztalat, a megszerzett tudás és a magasabb képzettség a későbbiekben is kiszámítható bérelőmenetelt jelentsen; külön figyelmet fordítanak az alacsonyabb bérek felzárkóztatására is.
Hegedűs Zsolt elismerte, hogy sokan nagyobb emelésben reménykedtek, és megérti a csalódottságukat, különösen azokét, akik évek, évtizedek óta rendkívüli terhelés mellett végzik a munkájukat. Kijelentette, nem szeretné sem a nehézségeiket, sem az érzéseiket megkérdőjelezni. Rámutatott arra is, hogy a 15 százalékos átlagos béremelés nem jelenti azt, hogy ezzel minden bérfeszültséget megoldottak, és ezt nem is állítja. A cél továbbra is az, hogy az egészségügyi dolgozók anyagi és szakmai megbecsülése tartósan javuljon, ehhez azonban további lépésekre, kiszámítható előmenetelre és folyamatos párbeszédre van szükség. A végleges bértábla egyeztetése az utolsó szakaszában tart, a pontos összegekről és besorolásokról rövidesen hivatalos tájékoztatást adnak.
Korábban a tárca az újságírói megkeresésre nem válaszolt érdemben: a részletes kérdéseket nyolc nappal korábban kapta meg, és csak annyit közölt, hogy a témában türelmet kérnek, és hamarosan kiadják a részleteket. A minisztérium a Facebook-kommentben viszont már részletekkel szolgált.
Magyar Péter miniszterelnök rövidebben szólt hozzá a bejegyzéshez, és felhívta a figyelmet arra, hogy hosszú évek óta nem volt ilyen béremelés. Mint írta, több mint 600 ezer állami alkalmazott – az egészségügy, az oktatás, a rendvédelem és a szociális szféra dolgozói – fizetése nő 15–22 százalékkal, emellett 2,5 millió ember adója csökken, és 1,7 millió gyermek után megduplázzák a családi pótlékot, mindezt egy kivéreztetett költségvetést örökölve, 1,7 százalékos inflációnál.
Hegedűs Zsolt július elején arról beszélt, hogy minimum 20–25 százalékos béremelésre van szükség a magyar egészségügyben. Az ortopéd sebészből lett egészségügyi miniszter egy videóriportban fejtette ki, hogy a humánerőforrás-hiány az egyik legsúlyosabb probléma az ágazatban, amin radikális bérfejlesztéssel, a várólisták csökkentésével és egy betegközpontú rendszer kiépítésével kíván változtatni.
