Az Egyetemista Lista győzelme lezárta Vucsics korszakát
Az október 25-i szerbiai választáson az Egyetemista Lista több mint egy évtized után megtörte Alekszandar Vucsics és a Szerb Haladó Párt (SNS) politikai dominanciáját. Az előzetes eredmények szerint a diákmozgalom által támogatott lista a szavazatok 52,71 százalékát szerezte meg, ami 140 parlamenti mandátumot jelent, míg a Vucsics vezette Egyesült Szerbia lista 39,17 százalékkal 104 mandátumra számíthat. Németh Ferenc, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója és Nyugat-Balkán-szakértő szerint a neheze csak most kezdődik.
Egy emberre épült a rendszer
A szakértő szerint Vucsics rendszere rendkívül centralizált volt: az elnök személyesen tartotta kézben a legfontosabb döntéseket, a miniszterek mozgástere szűk maradt, a jelentősebb bejelentéseket pedig rendszerint ő maga tette meg. Az SNS az elmúlt évtizedben nem nevelt ki olyan másod- vagy harmadvonalbeli politikusgenerációt, amelyből figyelemre méltó szereplők kerülhettek volna ki. „Vucsics volt a párt, a párt pedig Vucsics” – fogalmazott Németh Ferenc. Bár voltak megbízható pártkatonák, köztük Ana Brnabics ügyvivő államfő, Vucsics ügyelt arra, hogy egyikük se váljon hozzá mérhetően népszerűvé. Ez most komoly következményekkel járhat, mert a pártnak nincs olyan politikusi rétege, amely ellenzékből természetes vezetőként megújíthatná.
Terület, amely nehezen enged a változásnak
Az új parlamenti többség az állami vállalatok és más, parlament által ellenőrizhető intézmények vezetését viszonylag gyorsan átalakíthatja, a belügyi és biztonsági szervek átalakítása azonban sokkal nehezebb feladat lesz. Kulcskérdés, hogy az új kormány milyen gyorsan szerez tényleges ellenőrzést a belügyi szervek és a titkosszolgálatok fölött, és eltávolítja-e a Vucsicshoz vagy Oroszországhoz kötődő szereplőket. Ide tartozik azoknak a kapcsolati hálóknak a felszámolása is, amelyeken keresztül a korábbi hatalom informális csoportokat tudott mozgósítani. Az intézményi átalakulás hosszú folyamat lesz, ezért az új vezetésnek minél gyorsabban kormányt kell alakítania, és a nagyobb reformok eredményeire várva szimbolikus intézkedésekkel kell fenntartania a változást támogató választók lelkesedését.
A kormányalakítás az első nagy próbatétel
A választásig az Egyetemista Lista heterogén táborát egyetlen világos cél tartotta össze: Vucsics rendszerének leváltása. A jogállamiság helyreállítása, az elszámoltatás és a korrupció elleni küzdelem továbbra is összekötheti a liberális, EU-párti szereplőktől a konzervatív vagy nacionalista csoportokig terjedő koalíciót, a legmegosztóbb külpolitikai és ideológiai kérdéseket azonban a kampányban is kerülte a lista. Németh Ferenc szerint az első nagy teszt maga a kormányalakítás lesz: a fő kérdés, hogy kik kapják a belügyi, igazságügyi és külügyi tárcákat, illetve kit jelölnek miniszterelnöknek. A belgrádi közbeszédben két név merült fel: a listavezető Ilija Szrdanovics kardiológus és egyetemi professzor, valamint Dejan Soszkics közgazdász, egykori jegybankelnök.
A VMSZ eredménye „hatalmas lebőgés”
A Vajdasági Magyar Szövetség 2023-ban még közel 65 ezer szavazatot szerzett, most az előzetes adatok szerint kicsivel több mint 34 ezer voksot kapott, ami jelen állás szerint két parlamenti mandátumot jelent. Németh Ferenc szerint a visszaesés mögött két folyamat áll: a vajdasági magyar választók egy része „megbüntette a VMSZ-t, amelyet nem a vajdasági magyar érdekek, hanem a Fidesz és Vucsics kiszolgálójának tekintettek”, másrészt ugyanazokat a problémákat érzékelték, mint a szerb többségi társadalom, ezért sokan ezúttal az Egyetemista Listára adták a voksukat. „A vajdasági magyarok politikai preferenciájukat tekintve közelebb kerültek a szerb többségi társadalomhoz” – összegezte a szakértő. November 8-án a Magyar Nemzeti Tanács tagjait is újraválasztják, ami újabb erőpróba lesz a párt számára, amelynek a Vajdasági Magyar Újrakezdés személyében új, szervezett kihívóval is szembe kell néznie.
Az orosz befolyás és a magyar–szerb kapcsolatok
Az új szerb vezetés egyik első külpolitikai kihívása a Moszkvához fűződő viszony rendezése lehet. Németh Ferenc szerint Oroszországnak továbbra is jelentős befolyási eszközei vannak Szerbiában: az energiafüggőség nem szűnt meg, a szerb ortodox egyház jelentős része oroszbarát, a társadalom számottevő része pedig rokonszenvez Oroszországgal. Az Egyetemista Lista ugyanakkor nem ígért szakítást Moszkvával. A magyar–szerb kapcsolatokban a szakértő nem számít negatív változásra, sőt akár az eddiginél intenzívebb politikai kapcsolat is kialakulhat, mivel a két országot sok gyakorlati érdek köti össze. Párhuzamokat lát az Egyetemista Lista és a magyarországi Tisza Párt kampányszervezése között, ami tapasztalatcserére is lehetőséget teremthet Budapest és az új belgrádi vezetés között.
