Magyar Péter bejelentésére százmilliárdok mozdulhatnak meg, itt vannak a részletek
Október 28-tól az Otthon Start helyébe lép a Wekerle+ hitelprogram, emellett visszatér az államilag támogatott lakástakarék, és energetikai felújítási program is indul – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök. A kormány a meglévő ingatlanok vásárlásának ösztönzése mellett az új lakások építésére és a korszerűsítésre helyezné a nagyobb hangsúlyt.
Az új konstrukció új építésű ingatlanokra 3, használtakra 5 százalékos kamatot kínál. A támogatás feltétele, hogy a megvásárolt ingatlanba be kell költözni, és legalább öt évig ott kell élni. Lakásoknál 100, családi házaknál 150 millió forintos értékhatár, valamint legfeljebb 1,5 millió forintos négyzetméterár érvényes. A felvehető összeg legfeljebb 50 millió forint, a kamattámogatás legfeljebb 25 évig járhat. A korhatárt 41 évről 45 évre emelték, így a 18–45 évesek igényelhetik a kedvezményes finanszírozást, házasság vagy gyermekvállalás nélkül.
Az Otthon Start már csak az október 27-ig megkötött adásvételi szerződésekre, illetve az addig elindított építési engedélyezési eljárásokra vehető igénybe, a hitelkérelmek banki benyújtására 15 napos türelmi idő van. A bankoknak várhatóan néhány hétre lesz szükségük az átálláshoz.
Az energetikai felújítási programra több mint 600 milliárd forint uniós forrás állna rendelkezésre, és évente legalább 30 ezer otthon korszerűsítését célozza, így 2030-ig több mint 120 ezer lakás és családi ház újulhat meg. A családi házak tulajdonosai 2027 februárjától legfeljebb 15 millió forintos, fix 3 százalékos kamatozású, 15 éves futamidejű hitelt igényelhetnek, amelynek 30–50 százalékát, maximum 7,5 millió forintot az állam átvállalna, az önerő legfeljebb 500 ezer forint lenne.
A társasházak és panelek felújítását 2027 márciusától külön konstrukció segítené: előbbieknél lakásonként 5 millió, utóbbiaknál 4 millió forintos kamatmentes hitel lenne elérhető 200 ezer forintos önerő mellett, szintén 30–50 százalékos vissza nem térítendő támogatással. A beruházásoknak legalább 30 százalékkal kellene csökkenteniük az érintett ingatlan energiafelhasználását.
A KSH 2022-es adatain alapuló becslés szerint a hazai otthonok 28 százaléka, közel 1,3 millió ingatlan a legrosszabb, I energiaosztályba tartozott, míg a három legtakarékosabb, A–C kategóriába kevesebb mint 400 ezer lakás fért be. A két legrosszabb, H és I besorolású ingatlanból csaknem 2,2 millió van Magyarországon, ezek tulajdonosai kaphatnák a legnagyobb, akár 50 százalékos vissza nem térítendő támogatást.
Egy átlagos, 100 négyzetméteres családi ház évente mintegy 33 500 kilowattóra energiát igényel, míg egy 60 négyzetméteres társasházi lakásnak nagyjából 12 ezer kilowattóra is elegendő. Egy 1961 előtt épült, 100 négyzetméteres családi ház éves energiaigénye elérheti a 40 ezer kilowattórát, míg egy ugyanekkora, 2016 után épült ingatlané mindössze 12 ezer kilowattóra. A 200 főnél kevesebb lakosú falvak családi házainak energiaigénye négyzetméterenként évente 411 kilowattóra, szemben a budapesti 259 kilowattórával.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint a támogatás különösen a legrosszabb állapotú ingatlanok piacát mozgathatja meg, mert ezek felújításához járhat a legnagyobb, 50 százalékos vissza nem térítendő hozzájárulás, és éppen ezeknél érhető el a legnagyobb energiamegtakarítás. A szakértő úgy véli, a lakásvásárlást és a felújítást érdemes lehet egyszerre megtervezni, így egy olcsóbb, korszerűsítésre szoruló ingatlan az első lakásukat keresők számára is reálisabb lehetőséggé válhat.
Balogh szerint az Otthon Start gyors kivezetése nem okozott meglepetést, és mivel már csak a megkötött szerződésekre vehető igénybe, nagy roham nem lesz iránta, ami az árfelhajtó hatást is kizárja. Várakozásaik szerint 2027-ben tovább lassulhat a lakásárak emelkedése, miközben a vásárlók alkupozíciója is javulhat.
