„Az AI már diagnosztizál, a beteg pedig már neki hisz, nem az orvosnak” – figyelmeztet a Ficzere podcast legújabb adása
A Ficzere podcast legfrissebb epizódjában a betegek közötti kommunikáció és az orvos-beteg kapcsolat került a középpontba. A beszélgetés résztvevői dr. Mosonyi Tamás, a Szóműhely alapítója és dr. Bíró Katalin voltak, akik többek között arra hívták fel a figyelmet, mennyire félrevezető lehet, ha a páciensek az interneten vagy mesterséges intelligencia segítségével próbálják diagnosztizálni magukat.
Az adás egyik központi gondolata szerint addig szolgáltatás az egészségügy, amíg a körülményekről van szó: a beteg joggal várhat el megfelelő környezetet, elfogadható várakozási időt, tisztaságot, korszerű műszereket és elegendő személyzetet. A diagnózis és a kezelés kérdésében azonban már az orvos szakmai tudásának kell meghatározónak lennie. Az állítás az egészségügy egyik alapvető dilemmájára világít rá: hogyan érvényesülhet a beteg önrendelkezése úgy, hogy közben az orvosi szakértelem is megfelelő súlyt kapjon.
Dr. Bíró Katalin arra mutatott rá, hogy egy feszült vagy agresszívan viselkedő beteggel szemben nem feltétlenül kell azonnal pozitív érzéseket táplálnia az egészségügyi dolgozónak. Első lépésként elegendő lehet megérteni, hogy a másik ember félelme, kiszolgáltatottsága vagy bizonytalansága is hozzájárulhat a viselkedéséhez. Ez azért fontos, mert a szakembereknek nemcsak a betegek reakcióit kell kezelniük, hanem a saját feszültségüket is. A megértés ebben a helyzetben nem az agresszió elfogadását jelenti, hanem annak felismerését, hogy mi állhat a háttérben.
A beszélgetés résztvevői szerint a beteg elégedetlensége nem feltétlenül magából a kezelésből fakad. Akkor is kialakulhat komoly konfliktus, ha az ellátás szakmailag megfelelő volt, de a beteg úgy érzi, hogy nem tisztelték, nem hallgatták meg, vagy méltatlanul beszéltek vele.
Mosonyi Tamás szerint a feszült beteggel való kommunikációban nem feltétlenül a szakmai érvek felsorakoztatása az első lépés. Előbb olyan helyzetet kell teremteni, amelyben a beteg hajlandó meghallgatni az ellátót. Ennek egyik eszközeként a beteg felkészültségének elismerését említette: ha valaki az interneten tájékozódott a betegségéről, érdemes elismerni az érdeklődését, majd erre építve elmagyarázni, hogy a megszerzett információkat hogyan kell értelmezni. A cél nem a beteg legyőzése egy vitában, hanem az együttműködés kialakítása.
A mesterséges intelligencia és az internet terjedésével a betegek minden korábbinál könnyebben férhetnek hozzá az egészségügyi információkhoz. Ez önmagában előny, ugyanakkor a beszélgetés rámutat arra, hogy az információk megtalálása és szakszerű értelmezése két különböző dolog. A probléma akkor jelentkezik, amikor a beteg az olvasottakat kész diagnózisként vagy egyetlen helyes kezelési megoldásként kezeli. A szakember feladata ilyenkor nem pusztán az, hogy kijavítsa a tévedéseket, hanem az is, hogy úgy irányítsa a beszélgetést, hogy a beteg ne érezze szükségtelenül leértékelve a saját tájékozódását.
Dr. Bíró Katalin egy olyan kommunikációs technikát mutatott be, amelyben az orvos vagy az ápoló nem a konfliktusra, hanem a közös célra helyezi a hangsúlyt. Ahelyett, hogy a beteggel szemben próbálná megvédeni a saját álláspontját, világossá teszi: mindketten ugyanazt szeretnék, vagyis a beteg állapotának javulását.
A Ficzere egészségügyi podcast korábbi adásaiban többek között Béres Alexandra kétszeres fitneszvilágbajnok, Szirtes Tamás rendező és Kovács „Kokó” István voltak Ficzere Andrea neurológus főorvos vendégei. A legutóbbi adásban Viziné Molnár Anna ápolási igazgató és Zelenyák Brigitta, sürgősségi osztályos főnővér személyes tapasztalatokon keresztül mutatta be, milyen terhek nehezednek ma a szakdolgozókra, miért egyre nehezebb utánpótlást találni, és miért kerülhet veszélybe maga a betegellátás is.
