Tarjányi Péter: újabb inflációs hullám indulhat Magyarországon
Hét egymással összefüggő geopolitikai kockázat veszélyeztetheti Magyarország energiaellátását, és akár újabb inflációs hullámot is elindíthat Tarjányi Péter biztonságpolitikai szakértő szerint. A szakértő közösségi oldalán arról írt, hogy a közel-keleti konfliktus esetleges kiszélesedése, az orosz olajipart érő ukrán támadások és a tengeri szállítási útvonalak veszélyeztetése együttesen komoly piaci zavarokat okozhat. Álláspontja szerint a magyar kormánynak már most fel kell készülnie a kedvezőtlen forgatókönyvekre.
A szakértő az Egyesült Államok és Izrael, valamint Irán közötti feszültséget nevezte az egyik legfontosabb kockázatnak. Figyelmeztetett, hogy egy újabb katonai támadás, illetve az arra adott iráni válasz súlyosan érintheti az energiapiacot. Különösen veszélyesnek tartja a Hormuzi-szoros esetleges lezárását, valamint a jemeni húszik által a Báb-el-Mandeb térségében okozott hajózási zavarokat. Ha a két stratégiai fontosságú útvonalon egyszerre akadályozódna a forgalom, az nemzetközi energiaválsághoz vezethetne.
Tarjányi az orosz olajpiac helyzetére is kitért. Értékelése szerint Donald Trump amerikai elnöknek az üzemanyagárak mérséklésére irányuló törekvései ütközhetnek Ukrajna háborús stratégiájával, amelynek része az orosz olajfinomítók támadása. Az orosz energetikai infrastruktúrát érő csapások további erősödése az üzemanyagpiacot is megzavarhatja, különösen akkor, ha a közel-keleti helyzet egyidejűleg romlik.
Magyarország helyzetét különösen kockázatosnak tartja az orosz kőolajtól való jelentős függőség miatt. A 2025-ös adatokra hivatkozva azt írta, hogy a magyar nyersolajimport több mint 90 százaléka Oroszországból származott. Ugyanakkor arra is emlékeztetett, hogy a Barátság vezeték leállásakor az Adria-vezetéken keresztül alternatív forrásból is sikerült olajat beszerezni. Ez azt mutatja, hogy léteznek más lehetőségek, de az ellátás diverzifikálása továbbra is elengedhetetlen.
A szakértő öt lehetséges forgatókönyvet vázolt fel. Az első szerint nem lesz újabb nagy támadás Irán ellen, de a feszültség fennmarad, az olajárak ingadoznak, az üzemanyag drága marad, de az ellátás működik. A második forgatókönyvben az Egyesült Államok és Izrael mégis támad, Irán pedig az olajlétesítmények és a tengeri szállítás elleni csapásokkal válaszol, ami már komoly áremelkedést okozhat. A harmadik esetben az orosz és ukrán energetikai infrastruktúra elleni támadások tovább erősödnek, ami különösen a gázolajellátást veszélyeztetheti. A negyedik forgatókönyv szerint a jemeni háború tovább eszkalálódik, és a húszik tartósan akadályozzák a vörös-tengeri hajózást. Az ötödik, legsúlyosabb esetben mindez egyszerre történik meg, és a két kulcsfontosságú tengeri útvonal forgalma is megbénul, ekkor már nemcsak magas árakkal, hanem tényleges ellátási zavarokkal is számolni kell.
A szakértő szerint a legsúlyosabb következményeket az jelentené, ha a közel-keleti konfliktus kiszélesedése, az orosz finomítók termelésének visszaesése és a tengeri szállítás akadályozása egyszerre következne be. Ebben az esetben az olaj és a gázolaj ára egyaránt emelkedhetne, ami Magyarországon újabb inflációs hullámot indíthatna el. A drágulás a közlekedésen és az áruszállításon keresztül az élelmiszerek, valamint számos szolgáltatás árában is megjelenhetne.
Tarjányi szerint a magyar kormánynak már most meg kellene tennie a szükséges lépéseket. Ezek között elsőként az olajbeszerzés több lábra állítását említette, a Barátság vezeték mellett az Adria-vezeték és az alternatív források biztosításával. Úgy véli, Horvátországgal az együttműködés erősítésére, nem pedig a viták elmélyítésére lenne szükség. Emellett a gázolajtartalékok külön ellenőrzését is sürgette, mivel a nyersolaj rendelkezésre állása önmagában nem garantálja a feldolgozott üzemanyag megfelelő mennyiségét.
A szakértő a MOL finomítói fejlesztéseinek felgyorsítását és a válságtervek felülvizsgálatát is fontosnak nevezte. Szerinte arra is fel kell készülni, mi történne, ha egy fontos olajvezeték harminc napra kiesne, miközben Európa más részein is üzemanyaghiány alakulna ki. Végül azt hangsúlyozta, hogy az energiaellátás biztonságát a diplomácia egyik kiemelt feladatává kell tenni, az embereket pedig tájékoztatni kell a lehetséges kockázatokról. Bejegyzése végén arra figyelmeztetett, hogy Magyarországnak nem azt kell eldöntenie, melyik nagyhatalomnak van igaza, hanem azt, hogyan tudja megőrizni az ellátás biztonságát akkor is, ha a nemzetközi szereplők döntései súlyos következményekkel járnak.
