A Fidesz szerint veszélyben a magyar demokrácia, molinóval tüntettek az Európai Parlamentben
Molinókkal és flash mobbal hívta fel a figyelmet „a magyarországi önkényre” a Fideszt és a KDNP-t is soraiban tudó Patrióták Európáért (PfE) képviselőcsoport az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. A magyarországi jogállamisági helyzet ugyanis végül nem került napirendre az EP eheti plenárisán, ezért a képviselőcsoport más módon fejezte ki álláspontját.
Gál Kinga, a Fidesz alelnöke és a Patrióták elsőszámú alelnöke egy más témájú, a jövő heti EU-csúcsról szóló vitában tért ki a magyar helyzetre. Felszólalásában az energiaszámlák, az illegális migráció és a következő uniós költségvetés kérdéseit említette, majd saját értékelését fejtette ki a magyarországi állapotokról. Álláspontja szerint „ellenzéki képviselőket zárnak ki a politikai versenyből”, „politikailag motivált eljárást indítanak”, és „aránytalan kényszerintézkedéseket alkalmaznak megfélemlítés céljából”. Kitért az Országgyűlés által elfogadott parlamenti cikluskorlátozásra, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós ügyére is, akik ellen az ügyészség indítványára a bíróság rendelte el a letartóztatást. Gál szerint mindez a kommunista időket idézi, és az uniós intézmények hallgatása azt jelzi, hogy támogatják ezeket a folyamatokat. Kettős mércével is megvádolta az uniós intézményeket.
A vita után a képviselőcsoport a parlamenti patkó bejáratánál politikai akciót tartott, ahol „Mi történik Magyarországon? Mi a helyzet a demokráciával?” feliratú molinót és transzparenseket tartottak fel. A molinón Ursula von der Leyen a fülét befogva, Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke a szemét eltakarva, Michael McGrath, az uniós jogállamiságért felelős biztos pedig a száját takarva látható. Az akcióról a képviselőcsoport és a fideszes EP-képviselők is megemlékeztek.
Nem ez az első eset, hogy a Fidesz EP-képviselői Európában próbálják felhívni a figyelmet a szerintük fennálló önkényes rendszerre. Gál és Deutsch Tamás korábban levelet írtak az EP-képviselőknek, a Fidesz és a KDNP delegációja pedig Michael McGrath biztosnak címzett levélben kért állásfoglalást. Ezekben „alkotmányos puccsnak” és „önkényuralmi rendszer kiépítésének” nevezik a Tisza-kormány több intézkedését, köztük Sulyok Tamás korábbi köztársasági elnök eltávolítását, az alkotmánybírákra vonatkozó 70 éves korhatár újbóli bevezetését, valamint Hankó Balázs és Seszták Miklós letartóztatását.
Magyar Péter miniszterelnök a Fidesz lépéseire korábban úgy reagált, hogy szerinte „szánalmas és röhejes”, hogy a párt „ahhoz a Brüsszelhez rohan panaszkodni, amelyet éveken keresztül gyalázott”. Az uniós intézmények nem a Fidesz értékelésével azonos módon látják a magyarországi helyzetet: az Európai Parlament egy delegációja a múlt héten Budapesten tett látogatása után a jogállamiság visszaépítéséről beszélt. A Daniel Freund vezette delegáció kétnapos látogatása után úgy ítélte meg, hogy ugyan van még tennivalója az új magyar kormánynak, de bizonyos források feloldása jogos lehet, és az elmúlt másfél évtizedhez képest jó irányba mozdultak el a korrupció elleni harc és a jogállamiság visszaépítése terén.
