Mészáros Márta 95. születésnapján kvízzel idézzük fel a magyar filmművészet meghatározó alakját
Mészáros Márta, a magyar filmtörténet egyik legfontosabb alkotója 1931. szeptember 19-én született Budapesten. Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező és forgatókönyvíró pályája egyszerre kapcsolódik a magyar társadalom történetéhez, a női sorsok ábrázolásához, a családi kapcsolatokhoz és a 20. század nagy történelmi traumáihoz.
A rendező már pályája korai szakaszában olyan témák felé fordult, amelyekről a korszakban nem lehetett könnyen vagy nyíltan beszélni. Filmjeiben hétköznapi emberek történetein keresztül mutatta meg, hogyan hat a történelem az egyén életére. Bár Budapesten született, gyermekkorának jelentős részét a Szovjetunióban, Kirgiziában töltötte. Édesapja, Mészáros László szobrászművész a sztálini terror áldozata lett, édesanyját pedig szintén korán elvesztette. 1946-ban tért vissza Magyarországra. Életének ezek a korai tapasztalatai később visszaköszöntek a filmjeiben.
Első játékfilmjét 1968-ban mutatták be
Az Eltávozott nap egy fiatal nő és édesanyja kapcsolatán keresztül vizsgálta a családi kötelékeket és az egyéni szabadság kérdését. Ezt követte többek között a Szép lányok, ne sírjatok!, amely az 1970-es évek eleji fiatalok életérzését, szerelmeit és a beatzenéhez kapcsolódó kultúrát jelenítette meg. A film fontos kordokumentum, mert egyedül itt szerepelt mozivásznon a Kex együttes, de a „klasszikus” felállású Syrius is csak ebben a magyar filmben látható.
Alkotásaiban egyre fontosabbá váltak a női főszereplők és az általuk megélt személyes konfliktusok. A nemzetközi áttörést az Örökbefogadás hozta meg 1975-ben. A Berek Kati és Vígh Gyöngyvér főszereplésével készült film egy negyvenes éveiben járó nő és egy intézetből szökött fiatal lány egymásra találásán keresztül beszél az anyaságról, a magányról, a szeretetről és az önálló élet lehetőségéről.
A Kilenc hónap és a magyar filmtörténet egyik legsokkolóbb jelenete
A következő években olyan jelentős alkotások születtek, mint a Kilenc hónap, az Ők ketten, az Olyan, mint otthon és az Örökség. A Kilenc hónap különösen fontos műve a pályájának, mert egy nő önrendelkezését és társadalmi elvárásokkal szembeni küzdelmét állítja középpontba. A filmet feminista harcosságáért méltatták nyugaton, és részben ugyanezért támadták itthon.
A film vége a mindent megmutató „nyílt színi” szüléssel a magyar filmtörténet egyik legsokkolóbb jelenete, nem csupán a naturalizmusa miatt, hanem mert a szülő nő védtelenségét mutatja be – szó szerint – vérre menően és dokumentarista módon. A jelenet másfelől a női mersz és kurázsi dokumentuma: olyan kőkemény mozgóképi attrakció, amely egyaránt demonstrálja Monori Lili és az általa alakított hősnő bátorságát. A színésznőnek nyilván hatalmas lelkierőre volt szüksége a leforgatásához – talán akkorára, mint Julinak ahhoz, hogy immár a második gyermekét vállalja egyedül. A filmért Mészáros Márta 1977-ben Cannes-ban megkapta a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI díját.
Az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat
Mészáros Márta egyik legismertebb vállalkozása az önéletrajzi ihletésű Napló-sorozat. A Napló gyermekeimnek 1982-ben készült, ezt követte a Napló szerelmeimnek 1987-ben és a Napló apámnak, anyámnak 1990-ben. A filmeken a főszereplő Julcsi történetén keresztül a rendező saját gyermekkori és fiatalkori élményei, illetve a magyar történelem meghatározó időszakai elevenednek meg. A sorozat a második világháború utáni évektől az 1956-os forradalomig és annak következményeiig vezet. A Napló gyermekeimnek Cannes-ban a zsűri nagydíját nyerte el, a Napló szerelmeimnek pedig Berlinben Ezüst Medve-díjat kapott.
Mészáros Márta későbbi filmjeiben is gyakran fordult történelmi személyiségekhez, illetve elhallgatott vagy kevéssé feldolgozott történetekhez.
