Maffiaszerű működés a Volánbusz körül: letartóztatások és több mint tízmilliárd forintos kár
Éveken át működhettek olyan zárt üzleti és beszerzési konstrukciók az állami közlekedési vállalatok körül, amelyekből magánszereplők profitáltak, miközben a veszteséget az állam és végső soron az adófizetők viselték. A feltárt ügyek szerint a visszaélések a közlekedésbiztonságot, ezáltal az utasok életét is veszélyeztették.
A MÁV közleménye szerint a Volánbuszt és jogelődjeit érintő nyomozás egy 2015 és 2018 között kialakított, szerteágazó ügycsoportra vonatkozik. A gyanú szerint ebben az időszakban csalárd jogviszonyokat hozhattak létre és teljesíthettek, amelyek tízmilliárd forintos nagyságrendű vagyoni hátrányt okoztak a társaságcsoportnak, közvetetten pedig a magyar államnak.
A vállalat tájékoztatása szerint a későbbi menedzsment érzékelte a szövevényes és valószínűsíthetően a jó erkölcsbe ütköző jogviszonyokat, ezért az érintett szerződéseket azonnal felmondta, a kifizetéseket felfüggesztette, és megtette a szükséges jogi lépéseket. Ennek eredményeként polgári peres és büntetőeljárások indultak. A Volán-csoport, illetve a jelenlegi MÁV-csoport társaságai közölték: minden rendelkezésükre álló polgári jogi eszközt igénybe vesznek a több mint tízmilliárd forintos kár megtérülése érdekében, és teljeskörűen együttműködnek a nyomozó hatóságokkal és az ügyészséggel.
Az ügy súlyát jelzi, hogy a bíróság egy hónapra letartóztatta Jellinek Dániel milliárdos üzletembert és Szivek Norbertet, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő korábbi vezérigazgatóját. A nyomozás személyszállítási szolgáltatásokhoz és autóbusz-beszerzésekhez kapcsolódó, milliárdos vesztegetési ügyeket vizsgál. Jellinek érdekeltsége korábban azt közölte, hogy az üzletember nem követett el bűncselekményt, együttműködik a hatóságokkal, és egy kétesnek vélt, mintegy 700 millió forintos kölcsönt kamatokkal együtt bírósági letétbe helyezett. A büntetőjogi felelősségről jogerős bírósági döntés még nem született.
A MÁV-közleményben szereplő és a feltárt ügyeket fontos elválasztani egymástól. A vasúttársaság által említett nyomozás a 2015 és 2018 közötti időszakra összpontosít, míg a 2021 utáni folyamatokat vizsgáló források egy központosított, csereszabatos emberekkel működtetett rendszert mutattak be. Állításuk szerint itt már nem elszigetelt szabálytalanságokról volt szó, hanem a beszerzési és műszaki területre is kiterjedő, szervezett pénzkivonásról.
A feltárt módszerek között szerepelt a beszerzések mesterséges feldarabolása, hogy azok az egymillió forintos, egyetlen árajánlatot megkövetelő határ alatt maradjanak. Más esetekben közvetítőkön keresztül, drágábban vásároltak alkatrészeket, vagy vállalati buszokra könyveltek olyan tételeket, amelyeket fizikailag nem is lehetett beépíteni az adott járművekbe. A Volán pénzén beszerzett alkatrészek egy része magántulajdonú autóbuszokba kerülhetett.
A rendszer legsúlyosabb következménye már nem pusztán forintban volt mérhető. A bemutatott esetek szerint műszakilag alkalmatlan járműveket nyilváníthattak papíron forgalomképessé, hogy javítsák a rendelkezésre állási mutatókat. A sofőrökkel indulás előtt aláíratták, hogy a busz közlekedésre alkalmas, ezzel a felelősség jelentős részét rájuk terhelték.
A Volánbusznál feltárt visszásságok nem önmagukban álltak. A MÁV beszerzési rendszerének olyan pontjai is előkerültek, amelyek zárt, nehezen ellenőrizhető és egy szűk gazdasági kör számára előnyös működésre utaltak. Egyes tendereket úgy írhattak ki, hogy a referenciafeltételeknek lényegében csak az előre kiválasztott beszállító feleljen meg. Egy 140 millió forintos keretösszegű eljáráson végül egyetlen cég indult, és 139,8 millió forintos ajánlattal nyert. Források szerint a verseny olykor már a hivatalos eljárás megindítása előtt eldőlhetett.
A MÁV az állításokra válaszolva hangsúlyozta, hogy a szolgáltatóközpontnál teljes vezetőváltás történt, a cégcsoport beszerzési gyakorlatát pedig átfogóan átvilágítják. A társaság és a szaktárca azt ígérte: jogsértés vagy bűncselekmény gyanúja esetén megteszik a szükséges jogi lépéseket.
