Döntött a kormány: 9,5 milliárdos gyermekvédelmi krízisprogram indul
Tizenhat éve nem volt példa arra, hogy a döntéshozók személyesen kérdezzék meg az állami gondoskodásban élő fiatalokat és a velük foglalkozó szakembereket a rendszer valós működéséről – állítja a kormány. A dr. Gyurkó Szilvia által vezetett Gyermekvédelmi és Gyermekjogi Államtitkárság most lezárult felmérése három hónapon át, 12 megye 18 intézményét bejárva, mintegy félezer interjú és 750 oldalnyi korábbi dokumentáció feldolgozásával készült el.
A vizsgálat diagnózisa lesújtó: az ellátórendszer a tartós túlterheltség és a felhalmozódott hiányok következtében a szervezeti trauma jeleit mutatja, így a feltárt problémák kezelésére a kormány egy 9,5 milliárd forintos azonnali krízisprogram elindításáról határozott.
Magyar Péter szombat délelőtt rendkívüli sajtótájékoztatót tartott, részletesen ismertetve a Gyermekvédelmi és Gyermekjogi Államtitkárság által elkészített gyermekvédelmi jelentést. A statisztikák alapján Magyarországon mintegy 130 ezer gyermek – a teljes korosztály 8 százaléka – számít veszélyeztetettnek a mélyszegénység, az elhanyagolás, a bántalmazás vagy a családi szerhasználat miatt. Jelenleg 23 ezer fiatal nevelkedik állami ellátásban, a befogadó intézmények azonban országszerte megteltek, a szakembergárda vészesen fogyatkozik, a tárgyi infrastruktúra pedig sok helyen közvetlen veszélyforrást jelent.
A kutatásban megszólaló dolgozók egybehangzóan a prevenció hiányát jelölték meg a legfőbb gócpontként. Helyben elérhető, minőségi család- és gyermekjóléti szolgáltatások nélkül a kezelhető problémák gyorsan eszkalálódnak, így a gyerekek gyakran már súlyosan traumatizált állapotban kerülnek a szakellátásba. A bekerülők hátterében egyre korábbi életkorban jelenik meg a szerhasználat, a kezeletlen pszichés zavarok, valamint a súlyos fizikai, verbális és szexuális bántalmazás.
A jelentés szerint a férőhelyhiány miatt az ellátás ma már nyíltan szembemegy a jogszabályi alapelvekkel. Bár a törvény a lakóhelyhez legközelebbi elhelyezést írja elő, mára bevett gyakorlattá vált a gyerekek megyék közötti mozgatása. A nevelőszülői hálózat is komoly struktúrazavarral küzd: a feladatokat átvevő civil és egyházi fenntartóknál hiányoznak a szigorú minőségbiztosítási garanciák, az idősödő nevelőszülők pedig gyakran válogatnak a gondozottak között.
A rendszer diszfunkciói a mindennapi biztonságot is felőrlik: a hatóságok évente átlagosan 17 ezer szökési esetet regisztrálnak, mintegy 800 fiatal pedig tartósan ismeretlen helyen tartózkodik. Az intézményi erőszak kezelése sokszor magát az életteret szűkíti be drasztikusan. Mindezt tetézi a túlzott központosítás, amely a legalapvetőbb intézményi működést is lebénítja.
A helyzet stabilizálására elindított 9,5 milliárd forintos forrásból 6 milliárd forint közvetlen szakmai mintaprogramokra, 3,5 milliárd forint pedig technikai és infrastrukturális felújításokra jut. A csomag összesen 184 új vagy átalakított funkciójú férőhelyet létesít, emellett 15 speciális gyermekotthonban erősíti meg 120 fiatal ellátását. A program keretében 80 fős kapacitással új krízisellátó központ létesül, speciális ellátás indul az autizmusspektrum-zavarral, értelmi akadályozottsággal és súlyos magatartászavarral küzdő fiatalok számára, bentlakásos addiktológiai rehabilitációs program kezdi meg működését, 440 millió forintos keretből támogatják a veszélyeztetett serdülő lányokat és a kiskorú anyákat, másfél milliárd forintot különítenek el a szakemberek pszichológiai és szakmai támogatására, regionális mentálhigiénés és gyógypedagógiai mobilcsoportok alakulnak, valamint célzott program indul a szülészeti osztályokon, kórházakban rekedt csecsemők sorsának rendezésére.
A jelentés ismertetésekor Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: előkészítés alatt áll az ágazatban dolgozók kétlépcsős bérrendezése, amelynek első üteme már idén ősszel megvalósul, a végleges kereteket pedig a jövő évi büdzsé kidolgozásakor rögzítik.
A kormány mindezzel párhuzamosan egy átfogó gyermekvédelmi törvénycsomagot nyújt be a parlamentnek. A jogszabály szigorítja a kiskorúak számára elérhető erőszakos, kizsákmányoló vagy manipulatív tartalmak terjesztését, szigorúbb korlátok közé szorítja a közterületi és politikai hirdetések gyermekvédelmi megfelelőségét, valamint kötelező érvényű, gyorsított eljárásrendet határoz meg az egészségügyi intézményekben hagyott újszülöttek ügyében.
