Ligeti Miklós alkotmánybírói jelölése: szakmai csúcs vagy félreállítás?
Ligeti Miklós, a Transparency International magyarországi jogi igazgatója, jogvédő és büntetőjogász alkotmánybírói jelölést kapott a Tisza Párt részéről. A jelölés hátteréről Nótin Tamás, az Index főmunkatársa beszélgetett Magyar György ügyvéddel és Murányi Andrással, az Index felelős szerkesztőjével a Pillanatképben.
A Tisza Párt alkotmánybírói jelöltjei között hozták nyilvánosságra Ligeti Miklós nevét. A jogvédőt sokan inkább a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élén látták volna, mások szerint akár legfőbb ügyész is lehetne. Utóbbi tisztséghez a köztársasági elnök javaslatára és a képviselők kétharmadának támogatására lenne szükség.
Magyar György: le kell vetkőzni a civil aktivista szerepet
Magyar György szerint Ligeti Miklós rendkívül felkészült jogász, de életkora és habitusa miatt elsőre nem illeszkedik az alkotmánybíróról kialakult hagyományos képbe. A klasszikus kép inkább egy tapasztalt, bölcs, idősebb jogászt feltételez, Ligeti pedig kilencéves mandátuma lejártakor még a hatvanadik életévét sem tölti be. Az alkotmánybírói tisztséget ugyanakkor a jogászi pálya csúcsának tartja, és indokoltnak látja, hogy olyan szakembereket jelöljenek, akik saját jogterületükön komoly szakmai teljesítményt mutattak fel.
Arra számít, hogy az új tagok érkezésével friss szemlélet jelenhet meg a testületnél. Felidézte, hogy az Alkotmánybíróság az elmúlt időszakban veszített súlyából, részben a jogkörök szűkítése, részben a Fidesz általi pártpolitikai jelölések miatt, így eltávolodott eredeti szerepfelfogásától, és nem tudta olyan erőteljesen betölteni a hatalom feletti kontroll szerepét, mint amire egy jogállamban szükség lenne.
Magyar György szerint a döntés Ligeti számára is dilemmát jelentett. Az alkotmánybírói szerep jelentősen eltér korábbi munkájától, amelyet operatív, kezdeményező és konfrontatív szemléletűnek írt le: olyan jogásznak, aki pert indít, feljelentést tesz, beadványokat készít, és addig dolgozik, amíg eredményt nem ér el. E profil alapján alkalmas lehetett volna a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetésére is, amelyre pályázott, a legfőbb ügyészi tisztséget viszont nem tartaná megfelelő szerepnek számára, mert az egy nagy és összetett szervezet irányítását jelenti, amelynek apparátusát és személyi viszonyait ismerni kell. Úgy véli, egy kívülről érkező vezető könnyen belső feszültségeket kelthetne.
Az alkotmánybírói szereppel kapcsolatban arra számít, hogy Ligetinek jelentős szakmai és személyes váltásra lesz szüksége: a civil-jogvédői fellépés helyett mérlegelő, kiegyensúlyozott bírói döntéseket kell hoznia, és a civil aktivista attitűdöt háttérbe szorítva a magyar alkotmányosság egészét kell képviselnie. Azt egyelőre nem lehet megjósolni, hogy később a testület elnöke vagy elnökhelyettese lehet-e.
Murányi András: egyszerre nagyon jó és nagyon rossz döntés
Murányi András szerint a jelölés egyszerre tekinthető nagyon jó és kifejezetten rossz döntésnek. Jónak azért, mert Ligeti felkészültsége és szakmai kvalitásai alapján alkalmas magas közjogi tisztség betöltésére. Ugyanakkor az április 12-i választás után kialakult társadalmi elvárás legfontosabb elemei az előző tizenhat év korrupciógyanús ügyeinek feltárása, a jogsértések kivizsgálása és az elszámoltatás voltak, ezért olyan embereket kellett volna kulcspozíciókba helyezni, akik közvetlenül részt vehetnek ezek végrehajtásában.
Úgy látja, ha már Ligeti nem lehetett a vagyonvisszaszerzési hivatal vezetője, akkor szakmai múltja alapján legfőbb ügyészként tudta volna leginkább szolgálni ezt a célt, mivel a legfőbb ügyész az elszámoltatási folyamat egyik kulcsszereplője lesz. Az alkotmánybírói jelölést ebből a nézőpontból kevésbé tartja szerencsésnek, mert azt a benyomást is keltheti, mintha Ligeti mindenképpen kapott volna egy jelentős tisztséget, miután a két fontosabbnak tartott pozíció egyikét sem ő kapta meg. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Ligeti nem az a típusú ember, akinek jutalomfalatot kell adni, és szakmai teljesítménye önmagában is méltó egy ilyen jelentőségű tisztségre.
Az Alkotmánybíróság feladatai természetükből fakadóan kevéssé kapcsolódnak közvetlenül a vagyonvisszaszerzéshez, a korrupciós ügyek feltárásához vagy a büntetőjogi elszámoltatáshoz, mivel elsődleges feladata az alkotmányosság védelme, a jogszabályok és közjogi döntések alkotmányossági vizsgálata. Ligeti alkotmánybíróként így inkább őrkutya-szerepet tölthet be, mintsem közvetlenül részt vegyen az elszámoltatási folyamatokban. Szakmai felkészültsége alapján az Alkotmánybíróságon is alkalmas lehet fontos döntések meghozatalára, akár a testület elnöke is lehet, de ha az elszámoltatási igényt tekintjük kiindulópontnak, a jelölés azért kedvezőtlen, mert képességeit nem azon a területen hasznosítja majd, ahol azok a legközvetlenebbül szolgálhatták volna ezt a célt.
