Balra húz a szívünk, nem a csordaszellem miatt döntünk

Balra húz a szívünk, nem a csordaszellem miatt döntünk

által Norbert S
0

Gondolkodás nélkül balra húz a szívünk, nem a csordaszellem miatt döntünk

Talán a hétköznapokban fel sem tűnik, de ha egy csapat embert mindenféle cél és útvonal nélkül sétálni hagyunk, egy idő után különös dolog történik: szinte mindig az óramutató járásával ellentétes irányba, balra vesszük az irányt. A kutatók öt éven át próbálták megfejteni, miért húzunk ennyire következetesen balra, de sorra kiestek a kézenfekvő magyarázatok, hiszen nem a falak, nem a jobb- vagy balkezesség, nem a közlekedési szokások és nem is a többi ember miatt tesszük ezt.

Jogosan feltételezhetnénk, hogy ha nincs konkrét úti célunk, akkor nagyjából véletlenszerűen választunk irányt. Ha azonban embereket egy nagyobb térben egyszerűen csak sétálni hagyunk, idővel meglepően szabályos mozgás alakul ki: a tömeg lassan körözni kezd, ráadásul szinte mindig balra. A résztvevők nem beszéltek egymással, és senki nem adott nekik utasítást.

A kutatás 2020-ban, a koronavírus-járvány alatt kezdődött, eredetileg arra voltak kíváncsiak, hogyan mozognak az emberek zárt térben, ha távolságot kell tartaniuk. A felvételeken azonban feltűnt, hogy szinte mindannyian az óramutató járásával ellentétes irányban köröztek. A fizikusok először az emergens viselkedés példájának hitték, de egyik magyarázat sem állta ki a teszteket.

A kutatók egyenként indították el a résztvevőket az egyik fal felé, és feljegyezték, jobbra vagy balra fordulnak-e. Kiderült, hogy akár jobbra forduló emberekből, akár balkezesekből állt a csoport, a tömeg továbbra is balra kezdett körözni.

Egy körülbelül 3000 négyzetméteres, falak nélküli nyitott iskolai területen több mint száz tinédzsert figyeltek meg. A balra induló körözés nemhogy nem tűnt el, de még erősebben jelent meg, mint a beltéri teszteknél.

Felmerült, hogy a jobb oldali közlekedés miatt húzódunk jobbra, és ez alakítja ki a balra körözést. Az elmélet azonban megbukott, mert Japánban, ahol bal oldali közlekedés van, szintén az óramutatóval ellentétes irányban kezdtek bolyongani a résztvevők.

Egy kulturális magyarázat is maradt: lehet, hogy a társasjátékok vagy az atlétikai pályák miatt tanuljuk meg a balra körözést. Ha így lenne, a fiatal gyerekeknél gyengébbnek kellene lennie a jelenségnek, az óvodásoknál azonban a legerősebben volt tetten érhető.

Több mint kétszáz önkéntest kértek meg arra, hogy teljesen egyedül sétáljanak egy üres térben. Nem kellett senkit kerülgetniük, mégis az óramutató járásával ellentétes irányban kezdtek körözni.

A kutatók nagy bizonyossággal tudják, hol nem érdemes keresni a magyarázatot, azt viszont továbbra sem tudják, miért húzunk balra. A jelenség megértése jelentős lehet repülőtereken, pályaudvarokon, metróban vagy stadionokban, ahol sokat számít, mennyire akadálymentesen áramlik a tömeg.

Ezt is kedvelheted