Anne Carson kapta az irodalmi Nobel-díjat, a díjátadás hírét az erdőben ünnepelte
Anne Carson kanadai költő és esszéista kapta idén az irodalmi Nobel-díjat – jelentette be a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A díjat „merész és invenciózus életművéért, amely a klasszikus hagyománnyal folytatott játékos párbeszéd révén új formákat teremtett a kortárs irodalom számára” ítélték oda.
A Nobel-díj honlapján közzétett telefonbeszélgetésből kiderül, hogy Carson éppen kekszet evett és teát ivott, amikor értesült a hírről. „Egyelőre semmi különösebben drámai nem történt. Még reggel volt. Csak ültem a konyhában, a London Review of Booksot olvastam, és teáztam. Észrevettem, hogy fel kellene söpörni a padlót, úgyhogy felpattantam, hogy megcsináljam. Aztán jöttek ezek a telefonhívások, amelyeket folyton kinyomtam, mert egyszerűen mindig kikapcsolom a telefont, amikor csörög” – mondta a díjazott, aki férje nyomására mégis visszahívta az ismeretlen telefonszámot.
Carson elárulta, hogy Reykjavíkban, a tengerparton tartózkodnak, házuk ablaka az Északi-sarkvidékre néz. „Sajnálom, hogy nem vagyok elég drámai az önök számára. Itt ez csak egy átlagos nap” – tette hozzá.
A költő arról is beszélt, hogy még nem gondolkodott azon, mit jelent számára a legrangosabb irodalmi díj. A vele járó pénzjutalmat az Orvosok Határok Nélkül szervezetnek ajánlja fel, valamint egy barátjának segít házat vásárolni. Saját munkásságát véletlenszerűként jellemezte, és azt tanácsolta azoknak, akik most ismerkednek a könyveivel, hogy nyugodtan kezdjék az életmű kellős közepén. Ugyanezt javasolja azoknak is, akik írni szeretnének: „Kezdjék a közepén.”
A Nobel-díjas költő elmondta, hogy unalmát Homérosz olvasásával űzi el. Arra a kérdésre, miként ünnepli majd a díjazást, így válaszolt: „Őszintén szólva elmegyünk sétálni az erdőbe, hogy ne kelljen felvennünk a telefont. Aztán hallgatni fogjuk a csendet.”
Doris Lessing is hasonló attitűddel fogadta annak idején a díjazását, elutasította a hírverést.
A The New York Times öt kötetet javasol azoknak, akik most ismerkednek Anne Carson életművével. Magyarul eddig csak a Vörös önéletrajza című műve jelent meg, amelyet a lap első helyen ajánl. A kritikusok az eredetileg 1998-ban megjelent alkotást tartják egyik fő művének, egyben ez a legismertebb könyve is. A mű egy laza szerkezetű verses regény, amely sok szállal kötődik a görög mitológiához, azon belül is Gérüón és Héraklész történetéhez. A főhős egy Gérüón nevű fiú, aki metaforikusan azonos a mitológiai szörnnyel. A bátyja által molesztált fiút gyenge akaratú anyja képtelen megvédelmezni, így a fotózásban és a Héraklész nevű fiatalember iránt érzett szerelemben keres vigaszt. Héraklész azonban akkor hagyja el, amikor a fiú a leginkább rajong érte. Évekkel később Argentínában újra találkoznak, s ekkor Héraklész, Gérüón és Héraklész új szerelme, Ankash között szerelmi háromszög alakul ki.
A The Guardian nem könyvajánlót közölt, hanem pályatársakat kérdezett meg a díjazásról. Margaret Atwood, aki évek óta maga is esélyesnek számított az irodalmi Nobel-díjra, örül Carson elismerésének, és The Beauty of the Husband című kötetét ajánlja olvasásra. Emily Wilson szívből gratulált a szerinte megérdemelt díjhoz. Ocean Vuong szerint Carson díjazása reményt ad az irodalmi világnak, mert egy rendkívüli képességű és szigorú gondolkodású szellemet tüntettek ki olyan időszakban, amikor az írói hivatás integritása minden korábbinál nagyobb veszélyben van. Úgy véli, Carson formai sokszínűsége és nyughatatlansága korlátlan szabadságot adott az írók újabb nemzedékének. „A legjobb alkotásokhoz hasonlóan az ő munkássága is ösztönöz másokat. Szerencsésnek tartom magam, hogy az ő munkássága nyomában írhatok” – fogalmazott Vuong.
Arra a kérdésre, mit ajánl Carson olvasásra, a válasz: Homéroszt.
