Magyar Péter kijelentése miatt aggódnak a Fradinál: veszélyben a klub versenyképessége
Magyar Péter október 6-i bejelentése szerint 2027. január 1-jétől jelentősen átalakulhat a profi sportolók által igénybe vehető, évi 500 millió forintos felső határig alkalmazható egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (ekho) rendszere. A jelenlegi szabályozás szerinti bruttó összeghatár a jövő évtől 60 millió forintra csökkenhet, ami a profi futballban is éreztetheti hatását.
„Szeretjük a magyar sportot, és azért dolgozunk, hogy minél több sikeres magyar klubunk és sportolónk legyen, de ehhez nincs szükség arra, hogy egy havi 10, 20 vagy néha 50 millió forintot kereső külföldi profi focista egészen más adózási szabályok szerint éljen, mint egy színész, egy újságíró vagy bármely más ekhós” – jelentette ki Magyar Péter.
A keretek szűkítése lehet a megoldás
A témában megkeresett NB I-es futballklubok közül a legmarkánsabban a Ferencváros nyilvánult meg. A klub válaszából kiderült, hogy a tervezett ekho-szabálymódosítások a már megkötött sportolói szerződéseket érintik hátrányosan.
„Az FTC háromszoros Bajnokok Ligája-győztes férfi vízilabdacsapatának összeállítását is kedvezőtlenül befolyásolják a változások. A jövőben előfordulhat, hogy olyan sztárok, mint például a sportág legnagyobb alakja, a háromszoros olimpiai bajnok Dusan Mandics leigazolására és megtartására nem lesz lehetőség. Hasonló a helyzet a KEK-győztes, BL-döntős női kézilabdacsapat esetében is, a sportág legnagyobb magyar és külföldi csillagjait veszítheti el a klub” – áll a közleményben.
A labdarúgók nemzetközi versenyképessége is veszélybe kerül sorozatban elért nyolc nemzetközi csoportkört és főtáblás szereplést követően. Az elmúlt öt lezárt európai idényt figyelembe véve a Fradi részesedése 71,5 százalék a magyar futball UEFA-koefficienséből. A megoldást további játékosok értékesítése, valamint a keretek szűkítése jelentheti – zárul az FTC válasza.
A ZTE és a Vasas nyugodt
A ZTE-nél úgy látják, hogy a jelenlegi információk alapján a klub működésére a plafon eltörlése csekély hatással bír. „Az ekho kérdésköre természetesen kiemelt jelentőségű, ugyanakkor annak jelentős korlátozása vagy eltörlése, úgy tűnik, nem történik meg. Mi nem ez a kategória vagyunk, mi lefelé húzzuk az átlagot” – olvasható a zalaegerszegiek válaszában. Szerintük a bajnokság első felében a 10 ezer euró feletti fizetések nem ritkák, és várhatóan ezek a csapatok kevesebb ilyen játékost fognak igazolni.
Az MTK-t, a Kisvárdát és a Vasast nem érinti a szabályozás, és úgy tudjuk, a Paksot sem, ami azt jelenti, hogy ezen csapatok keretében nincs 5 millió forintnál magasabb keresetű játékos. „A tervezett jogszabályi változások klubunk jelenlegi gyakorlatában alkalmazott bérpolitikának köszönhetően költségvetésünket, gazdálkodásunkat, valamint játékosaink jelenlegi és jövőbeni bérezését várhatóan nem befolyásolják” – mondta Nagy Miklós, a Vasas sportigazgatója.
Debrecenből azt a választ kaptuk, hogy a jogszabály végleges változatának megismerése után tudnak véleményt mondani a magyar futballra gyakorolt hatásáról. A bajnoki címvédő ETO-nál a hatásvizsgálat még nem történt meg, mivel a részletszabályokat nem ismerik. A Puskás Akadémia, az Újpest, a Nyíregyháza és a Honvéd nem reagált a megkeresésünkre.
A HLSZ szerint kevesebb légiós jöhet az NB I-be
A Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) úgy látja, az ekho módosítása nem okoz nagy változást a hazai labdarúgásban. „Egyelőre nem tudjuk pontosan, hogy mi lesz a jogszabály szövege, gondolom, nem visszaható hatályú” – jelentette ki Horváth Gábor, a HLSZ főtitkára, aki szerint azokra a szerződésekre vonatkozhat, amelyeket ezek után kötnek meg. Úgy látja, a módosított adózási forma nem okoz majd tömeges elvándorlást a magyar futballból, a játékosok többsége így is a hatvanmilliós éves felső határ alatt keres majd. Véleménye szerint a légiósok közül lesznek néhányak, akik a változtatás miatt nem a magyar ajánlatot fogadják el.
Dénes Ferenc sportközgazdász szerint a külföldi futballistáknak a magyar bajnokság eddig sem a magas színvonal miatt volt a legvonzóbb, ilyenkor a nettó keresetet és a márkaértéket veszik figyelembe. Mivel márkaértékben a magyar bajnokság Európában nagyjából a 18–19. helyen áll, inkább a nettó kereset volt vonzó sokaknak. „Most így, hogy 2027 januárjától a kedvezőbb adózási forma felső határát 500 millió forintról 60 millióra csökkentik a futballistáknál, már közel sem lehetnek olyan bőkezűek a klubok, mint eddig voltak. És ez bizony azzal járhat, hogy fizetéseket kell majd csökkenteni, amennyiben indokolt, és a megnövelt bruttó bért a klub nem tudja kigazdálkodni” – állítja a sportközgazdász.
