Hét pontban a következő négy év sporttervei
Pósfai Gábor belügyminiszter és Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár is előadást tartott a Merre tovább, magyar sport? című konferencián. A belügyminiszter hét stratégiai célt vázolt a 2030-ig tartó ciklusra: a sportfinanszírozás átalakítását, a lakosság aktívabbá tételét az Aktív Magyarország programmal, a versenysport eredményességét, az utánpótlás- és iskolai sport erősítését, a létesítmények fenntartható működtetését, a sportesemények költséghatékonyabb rendezését, valamint a sportirányítás és szabályozás átalakítását.
Pósfai elmondta, két ellentétes visszajelzést kapott az elmúlt fél évben: az egyik szerint nem történik semmi, a másik szerint miért kell ekkorát változtatni. Mint fogalmazott, úgy kell építkezni, hogy közben a múlttal is foglalkozni kell.
Kivezetik a taót, szigorítják a sportolók adózását
A finanszírozásban két változás történt: a tao kivezetése mellett szigorítják a profi sportolók kedvezményes adózását, a plafont 60 millió forintra viszik le, így a havi ötmillió forintnál többet keresőknek többet kell adózniuk. Pósfai igyekezett megnyugtatni mindenkit: a mostani sportidényt végigviszik, a 2026 végéig beragadt vagy nem lehívott tao-összegeket 2027 első felében közvetlen állami támogatásként csatornázzák be, így senkit nem érhet hátrány.
A versenysport támogatását új kritériumrendszer alapján osztják el, amelyben az eredményesség mellett az utánpótlás-programok, a szabadidősport-stratégia bemutatása és az adminisztráció is számít. November végéig minden szövetséggel megosztják, mennyit költhet jövőre.
Létesítmények és világbajnokságok
A miniszter szerint 15-20 ezer milliárd forintnyi sportinfrastruktúra épült fel az elmúlt 15-20 évben, most a gazdaságos, fenntartható működtetés a feladat, gigaberuházás a későbbiekben nem lesz jellemző. Hetente kapnak leveleket önkormányzatoktól, amelyek nem tudják fenntartani uszodáikat, ezért visszaadnák az államnak. Jövőre öt világbajnokságot rendez Magyarország, ebből négyre a kormány közel 60 milliárd forintot költ. Pósfai Berlinben tárgyalt, ahol a német sportminiszter meglepődött azon, mennyi pénzt szán a magyar kormány a sportra; 2027-ben 453 milliárd forint jut erre.
Egycsatornás finanszírozás jön
Kálnoki-Kiss Attila szerint óvatosan módosítják a sportfinanszírozást egy olimpiai ciklus közepén. A tao kivezetése alapvető cél, a kétcsatornás rendszer helyett egycsatornás lesz: a támogatások csak költségvetési támogatásként jelennek meg. Január 1-től átmeneti kezelői megállapodásokat kötnek a szövetségekkel, július 1-ig felállnak a döntéshozó, szerződéskötő és ellenőrző csapatok, a 2027–2028-as szezontól működik az új forráselosztás, félévente két ütemben, mérföldköves elszámolással.
Nincs piaci alapú sportfinanszírozás
A pódiumbeszélgetésen Markovits László, a Vasas SC elnöke kijelentette: nincs olyan Magyarországon, hogy piaci alapú sportfinanszírozás, mert olyan kicsi a piac, hogy egy klub nem tud fennmaradni csak szponzorációból. Kálnoki szerint a magyar sportnak piacibb alapok felé kell visszaállnia, de az állam nem száll ki teljesen. Szabados Gábor sportközgazdász szerint a magyar sport elfelejtette, hogyan kell vonzónak lenni: az átlag magyar nem szereti annyira a sportot, hogy költsön is rá, a szervezetek pedig nem tudják meggyőzni a szponzorokat, mert arra várnak, hogy adjanak pénzt, aztán teljesítik a kéréseket. Sok szövetségnek még saját közösségi médiás oldala sincs.
Mi lesz a Győrrel?
A beszélgetésen szóba került a Győri Audi ETO KC drasztikus pénzügyi helyzete, ahol már az a cél, hogy befejezzék a mostani idényt. Szabados szerint ez az elmúlt 16 év fájdalmas következménye. Kálnoki szerint fel kell tenni a kérdést, mi a cél: egy kvázi norvég válogatottal BL-döntőbe jutni, vagy egy tiszta magyar csapattal pár légióssal a legjobb nyolcig eljutni, miközben a tehetséges játékosok külföldre mennek. Ő az utóbbi mellett tette le a voksát.
