Gyulay Zsolt: a magyar társadalomnak szüksége van a budapesti olimpiára
Kálnoki-Kiss Attila sportért felelős államtitkár és Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke közös pódiumbeszélgetést tartott a Magyar Testnevelési és Sporttudományi Egyetemen rendezett, „Merre tovább, magyar sport?” című konferencián. A csütörtöki eseményen szó esett a két vezető tárgyalásáról és az esetleges budapesti olimpiai pályázatról is.
A konferenciát Bruckner Gábor, az utanpotlassport.hu főszerkesztője nyitotta meg, aki szerint az áprilisi kormányváltás a sportban is felkavarta az állóvizet, ezért a tanácskozás célja, hogy válaszokat adjon a most zajló folyamatokra. A rendezvény napján, november 12-én volt fél éve, hogy megalakult az új magyar kormány. A konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter és Szántó Dávid, a sportszakmáért és sportprogramokért felelős helyettes államtitkár is felszólalt.
A délutáni pódiumbeszélgetés témája az volt, mit vár a MOB a kormánytól és fordítva, kevesebb mint két évvel a Los Angeles-i nyári olimpia előtt, valamint hogy Budapest érdeklődése a 2036-os ötkarikás játékok iránt mennyire valós forgatókönyv.
Vitatott jogosítványok
A pódiumbeszélgetés előtt Gyulay Zsolt és Kálnoki-Kiss Attila arról tárgyalt, hogy a MOB-hoz visszakerüljenek-e olyan jogosítványok, amelyeket még Szabó Tünde vezetése alatt a sportállamtitkárság vett el a több mint 130 éves szövetségtől a 2016-os riói olimpia után. Gyulay szerint ezzel az egész magyar sportot sújtották.
Jelenleg a MOB-nak nincs szakmai felügyelete és finanszírozási jogosítványa a szövetségek felett, így előfordulhat, hogy a MOB hiába kérdezi meg a szövetségeket az olimpiai felkészülés nyomán kialakított versenyeztetésről, azok nem kötelesek válaszolni, mert a pénzt nem tőlük, hanem az államtól kapják.
Kálnoki-Kiss Attila szerint egyelőre nem dőlt el, hogy a szakmai felügyelet visszakerül-e a MOB-hoz, ezt „a jövő zenéjének” nevezte, a párbeszédet azonban mindkét fél üdvözölte. Gyulay Zsolt úgy fogalmazott: nem attól lesz politikusmentes a sport, hogy nem Kósa Lajosok és Németh Szilárdok vezetik a szövetségeket, hanem ha megbíznak annyira a civil szférában és a szakmában, hogy a sport finanszírozását és felügyeletét rábízzák.
Az olimpiai pályázat menetrendje
A beszélgetés végén szóba került a budapesti olimpia víziója is. Gyulay Zsolt megismételte, hogy a MOB jelenleg a fővárossal együtt vesz részt a tájékozódási folyamatban. A 2036-os házigazda-választás jövő márciusban indul, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság meghív néhány várost egy részletesebb párbeszédre. Az érdeklődőknek 2028-ban, minden bizonnyal a Los Angeles-i olimpia után kell határozniuk a rendezési szándék komolyságáról, addigra szűk lista készül.
A MOB elnöke szerint a tervük olyan, stadionstopos ötkarikás játékok rendezése, amelybe akár a régiós országokat is bevonják. Az állam egyelőre távolról figyeli az olimpiai pályázat körüli történéseket, ezt Kálnoki-Kiss Attila is megerősítette. Ha Magyarország 2027 márciusában bekerül az olimpia iránt érdeklődő országok következő fordulójába, az állam is bekapcsolódhat a folyamatba, ami már kiadásokkal járhat. Gyulay szerint ekkor kezdődhet egy stratégiai párbeszéd a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, amelyhez már hozzá kell rakni a kormányzatot és a sportállamtitkárságot.
A MOB elnöke hangsúlyozta: a főváros óriási lehetőséget lát abban, hogy a korábban beragadt fejlesztések az olimpiai nyomán felgyorsuljanak. „A magyar társadalomnak is szüksége van egy olimpiára. Mindannyiunknak jót tenne egy olyan közös, nemzeti cél, amely büszkévé tesz mindenkit” – mondta.
Kálnoki-Kiss Attila, aki alapítója volt a Budapesti Olimpiai Mozgalomnak, a felvetésre azt válaszolta: gondolati síkon minden megvan, és ha Magyarország felkerül a szűkített listára, készek tárgyalni és bemutatni a terveiket.
